A kisebbek rajzolnak, és rajzaikról mesélnek, vagy számukra kedves történeteket, meséket osztanak meg, a nagyobbak valós vagy kitalált történeteket alkotnak, majd azokat jelmezekbe öltözve közösen eljátsszák. A játék világában ki lehet próbálni különböző szerepeket, más módon lehet kapcsolódni a többiekhez. A játék tehát egy szimbolikus térben zajlik, ahol a gyerekek meg tudják mutatni érzéseiket, feszültségeiket, vágyaikat pedig ki tudják játszani. A gyermekek saját öngyógyító folyamataikat mozgósítják, új működési módokat sajátítanak el. Kifejezhetik belső tartalmaikat, átélhetik, hogy értékesek, s a hétköznapok során viselkedésük harmonikusabbá válik.