Minden mozgás egyformán segíti a figyelmet? – Mit mutat 39 kutatás eredménye?
Nemrég, amikor ezt a videót készítettük a lányomról, ahogy egy barlangban mászik lefelé, eszembe jutott, mennyi minden történik egyszerre egy ilyen mozgáshelyzetben.
Figyelnie kell arra, hová lép, megtervezni a következő mozdulatot, alkalmazkodni a terephez, megtartani az egyensúlyát – és közben folyamatosan reagálni arra, ami körülötte történik.
Ilyenkor nemcsak a test dolgozik.
De vajon mindegy, hogyan mozog egy gyermek? Ugyanúgy hat a figyelmi és végrehajtó működésekre a futás, az úszás vagy egy olyan mozgás, amely közben folyamatosan figyelni, dönteni és alkalmazkodni kell?
Egy 2026-ban megjelent, 39 kutatás eredményeit összegző elemzés éppen ezt vizsgálta.
Azt már régóta tudjuk, hogy a rendszeres mozgás nemcsak a testnek fontos. De vajon mindegy, hogyan mozog egy ADHD-s gyermek? Számít-e, hogy fut, úszik, tornázik vagy éppen egy olyan játékban vesz részt, ahol folyamatosan figyelnie és alkalmazkodnia kell?
🧠 Mit vizsgáltak?
A kutatók 39 korábbi vizsgálat 1836, 6–18 éves ADHD-s gyermekének és serdülőjének eredményeit elemezték.
Arra voltak kíváncsiak, hogyan befolyásolják a különböző mozgásformák:
az ADHD alaptüneteit – vagyis a figyelmetlenség, valamint a hiperaktivitás/impulzivitás tüneteit,
illetve a végrehajtó funkciókat, például a gátlást, a munkamemóriát és a kognitív rugalmasságot.
🏃 Nem minden mozgás ugyanolyan.
A kutatás egyik legérdekesebb eredménye, hogy más típusú mozgás szerepelt a legjobban az ADHD alaptünetei, és más a végrehajtó funkciók szempontjából.
Az úgynevezett zárt készségű (closed-skill) mozgások mutatták a legkedvezőbb eredményt az ADHD alaptüneteinek összességében.
De mit jelent ez?
🏊 Zárt készségű mozgás – amikor tudom, mi következik
Zárt készségű mozgásnál a környezet viszonylag állandó és kiszámítható. A gyermek előre tudja, milyen mozgást kell végrehajtania, és nem kell folyamatosan egy ellenfélhez vagy váratlanul változó helyzethez alkalmazkodnia.
Ilyen lehet például:
- a futás vagy kocogás egy meghatározott útvonalon,
- az úszás,
- a kerékpározás kiszámítható környezetben,
- az ugrókötelezés,
- vagy egy előre meghatározott tornagyakorlat, mozgássor ismétlése.
A vizsgálatban ezek a mozgásformák kerültek az első helyre az összesített ADHD-alaptünetek szempontjából. Fontos azonban, hogy ebből nem következik, hogy külön a figyelmetlenségre vagy külön a hiperaktivitás/impulzivitásra gyakorolták volna a legerősebb hatást.
⚽ Nyílt készségű mozgás – amikor folyamatosan alkalmazkodni kell
A nyílt készségű (open-skill) mozgások ezzel szemben a végrehajtó funkciók területén mutatták a legkedvezőbb eredményt.
Itt a környezet folyamatosan változik. A gyermeknek figyelnie kell arra, mi történik körülötte, gyorsan kell reagálnia, döntést hoznia, esetenként megállítania egy már elindított reakciót, majd alkalmazkodnia az új helyzethez.
Tipikus példa lehet:
- a foci,
- a kosárlabda,
- a tenisz,
- a tollaslabda,
- illetve más, változó helyzetekhez alkalmazkodást igénylő mozgásos játék.
Egy labdajátékban például nem elég tudni, hogyan kell elrúgni a labdát. Közben figyelni kell a társakat, az ellenfelet, a labda helyzetét és a szabályokat, majd ezek alapján pillanatok alatt dönteni kell.
Ilyenkor nemcsak a test mozog: az agynak is folyamatosan figyelnie, választania, gátolnia és alkalmazkodnia kell.
⏱️ Mennyi mozgás számít?
A kutatók a mozgás mennyiségét is vizsgálták.
Az elemzésük alapján már nagyjából napi 20–25 perc közepes intenzitású mozgásnak megfelelő heti terhelésnél elérhető lehetett az általuk meghatározott minimális klinikailag jelentős változás.
Ezt azonban nem érdemes úgy értelmezni, mint egy ADHD-s gyermekeknek szóló „mozgásreceptet”. Dózis–válasz elemzésből származó becslésről van szó, és a szerzők is további kutatásokat tartanak szükségesnek.
🤸 És hol van ebben a TSMT®?
Fontos hangsúlyozni: ez a kutatás nem TSMT® terápiát vizsgált, ezért az eredményeiből nem következik, hogy a TSMT bizonyítottan ugyanezeket a hatásokat váltja ki ADHD-ban.
A TSMT®-t ráadásul nem is lenne szerencsés egyszerűen „zárt” vagy „nyílt” készségű mozgásnak nevezni.
Egy előre meghatározott, ismétlődő mozgássor például mutathat zárt készségű jellemzőket: a gyermek tudja, mi következik, és egy adott mozgást vagy mozgássort gyakorol.
Más feladatok azonban egészen más követelményeket támaszthatnak. Mozgás közben a gyermeknek például:
- instrukciót vagy sorrendet kell fejben tartania,
- jelre kell elindulnia vagy megállnia,
- ki kell várnia a sorát,
- ritmust kell követnie,
- szabályt kell váltania,
- társaihoz kell alkalmazkodnia,
- vagy egyszerre több információra kell figyelnie.
Ilyenkor a mozgás mellé figyelmi és végrehajtó funkciókat igénylő terhelés is társul.
Egy egyszerű mozgásos feladat tehát fokozatosan olyan helyzetté alakítható, amelyben a gyermeknek már nemcsak azt kell megszerveznie, hogyan mozogjon, hanem azt is, hogy mikor, milyen szabály szerint és mire figyelve tegye azt.
❤️ Mit vihetünk ebből magunkkal?
A mozgás ADHD esetén nem egyszerűen arra szolgálhat, hogy a gyermek „levezesse a fölösleges energiáját”.
A kutatások ennél jóval összetettebb képet mutatnak. Számíthat a mozgás típusa, intenzitása és az is, hogy közben mennyi figyelmet, döntést, gátlást és alkalmazkodást kíván a gyermektől.
Ezért talán nemcsak azt érdemes kérdeznünk:
„Mozog eleget?”
hanem azt is:
„Milyen feladatok elé állítja a mozgás közben az idegrendszerét?”
Kovácsné dr. Benkő Anita, pszichológus
Felhasznált irodalom
Zhang, M., He, C., Gao, X., Fan, Z., Pan, K., Huang, H., Jin, S., Wei, Y., Xu, W., Ling, J., & Quan, M. (2026). Exercise for core ADHD symptoms and executive functions in children and adolescents with ADHD: A network and dose-response meta-analysis. Journal of Sport and Health Science, 101157. https://doi.org/10.1016/j.jshs.2026.101157