Search Results

Nemzetközi és hazai folyóiratokban megjelent tudományos publikációim a gyermekpszichológia, genetika, személyiségpszichológia és pszichofarmakológia területéről. A tudományos kutatás mindig meghatározó része volt szakmai pályámnak. Az alábbi közlemények a kutatócsoportokkal végzett közös munkák eredményei, amelyek hazai és nemzetközi szakfolyóiratokban jelentek meg. A kutatások elsősorban a pszichiátriai genetika, a szerotoninrendszer működése, a személyiségvonások biológiai háttere és a neuropszichofarmakológia témaköréhez kapcsolódtak. Bár jelenlegi munkám középpontjában a gyermekek és családjaik támogatása áll, kutatói szemléletem ma is meghatározza szakmai gondolkodásomat. Fontosnak tartom, hogy a gyakorlati munkám során is a tudományosan megalapozott ismeretekre és bizonyítékokon alapuló módszerekre építsek. Folyóiratokban megjelent publikációk: Mirnics, Z., Heincz, O., Bagdy, G., Surányi, Z., Gonda, X., Benko, A. , Molnar, E., Jakšić, N., Lazary, J. és Juhasz, G.: The relationship between the big five personality dimensions and acute psychopathology: mediating and moderating effects of coping strategies. Psychiatria Danubia . 4. sz. 379-388. 2013 John, B., Mirnics, Zs., Bagdy, Gy., Gonda, X., Benkő, A ., Molnár, E., Lazáry, J. és Surányi, Zs.: Klaszteralapú Big Five-személyiségprototípusok kapcsolata patológiás mutatókkal. Psychologia Hungarica Caroliensis. 1. 1. sz. 10-29. 2013 Teljes cikk megtekintése Pap, D., Gonda, X., Molnar, E., Lazary, J., Benko, A. , Downey, D., Thomas, E., Chase, D., Toth, Z.G., Mekli, K., Platt, H., Payton, A., Elliott, R., Anderson, I.M., Deakin, J.F., Bagdy, G. és Juhasz, G.: Genetic variants in the catechol o methyltransferase gene are associated with impulsivity and executive function: Relevance for major depression. American Journal of Medical Genetics Part B, Neuropsychiatric Genetics . 159B . 8. sz. 928-940. 2012 Telek, T., Gonda, X., Lazary, J., Benko, A ., Pap, D., Vargha, A. és Bagdy, G.: The possible protective role of personality dimensions against PMS. Psychiatry Research , 179. 1. sz. 81-85. 2010 Molnar, E., Lazary, J., Benko, A., Gonda, X., Pap, D., Mekli, K., Juhasz, G., Kovacs, G., Kurimay, T., Rihmer, Z. és Bagdy, G.: Seasonality and Winter-Type Seasonal Depression Are Associated With the rs731779 Polymorphism of the serotonin-2A Receptor Gene. European Neuropsychopharmacology, 20 . 9. sz. 655-662. 2010 Teljes cikk megtekintése Benko, A. , Lazary, J., Molnar, E., Gonda, X., Tothfalusi, L., Pap, D., Mirnics, Z., Kurimay, T., Chase, D., Juhasz, G., Anderson, I.M., Deakin, J.F.W. és Bagdy, G.: Significant Association Between the C(1019)G Functional Polymorphism of the HTR1A Gene and Impulsivity. American Journal of Medical Genetics Part B, Neuropsychiatric Genetics , 153B . 2. sz. 592-599. 2010 Teljes cikk megtekintése Lazary, J., Lazary, A., Gonda, X., Benko, A ., Molnar, E., Hunyady, L., Juhasz, G. és Bagdy, G.: Promoter Variants of the Cannabinoid Receptor 1 Gene (CNR1) in Interaction with 5 HTTLPR Affect the Anxious Phenotype. American Journal of Medical Genetics Part B, Neuropsychiatric Genetics , 150B . 8. sz. 1118-1127. 2009 Lazáry, J., Gonda, X., Benkő, A ., Gácser, M. és Bagdy, Gy.: Association of affective family history with depressive phenotype is mediated by affective temperaments. Psychiatry Research , 168 . 2. sz. 145-152. 2009 Bagdy, G., Filakovszky, J., Kántor ,S., Juhász, G., Graf, M., Jakus, R., Gonda, X., Zsombók, T., Ádori, C., Balogh, B., Kirilly, E., Andó, R. D., Lazáry, J., Gyöngyösi, N., Benkő, A ., Molnár, E., és Kitka, T.: A szerotonin a központi idegrendszerben: kirándulás a neurobiológiától, genetikától a farmakológia, pszichiátria és neurológia felé. Orvosképzés. 84 . sz. 73-92. 2009 Lazary, J., Lazary, A., Gonda, X., Benko, A ., Molnar, E., Juhasz, G. és Bagdy, G.: New evidence for the association of the serotonin transporter gene (SLC6A4) haplotypes, threatening life events, and depressive phenotype. Biological Psychiatry. 64 . 6. sz. 498-504. 2008 Ando, R.D., Benko, A. , Ferrington, L., Kirilly, E., Kelly, P.A. és Bagdy, G.: Partial lesion of the serotonergic system by a single dose of MDMA results in behavioural disinhibition and enhances acute MDMA induced social behaviour on the social interaction test. Neuropharmacology. 50. 7. sz. 884-896. 2006 Teljes cikk megtekintése Kirilly, E., Benko, A ., Ferrington, L., Ando, R.D., Kelly, P.A. és Bagdy, G.: Acute and long term effects of a single dose of MDMA on aggression in Dark Agouti rats. International Journal of Neuropsychopharmacology , 9. 1. sz. 63-76. 2006 Teljes cikk megtekintése Kantor, S., Jakus, R., Balogh, B., Benko, A . és Bagdy, G.: Increased wakefulness, motor activity and decreased theta activity after blockade of the 5 HT2B receptor by the subtype selective antagonist SB 215505. British Journal of Pharmacology, 142 . 8. sz. 1332-1342. 2004 Teljes cikk megtekintése Könyvfejezetek: Benkő, A .: Az életpálya építéshez szükséges kompetenciák bemutatása. In: Gellén, M. (szerk.) Osztályfőnöki információs programfüzet. Pályaorientációval foglalkozó osztályfőnöki órák tartásához, 10. évfolyam. Zala Megyei Pedagógiai Szakszolgálat kiadványa . Zalaegerszeg. 2020 Benkő, A. : Személyes beszámolók az első néhány óráról. In: Bagdy, G. (szerk.) Amit az ecstasyról tudni kell. Akadémia Kiadó . Budapest. 91-94. 2006 Benkő, A. : Személyes beszámolók a másnap, harmadnap jelentkező hatásokról. In: Bagdy, G. (szerk.): Amit az ecstasyról tudni kell. Akadémia Kiadó. Budapest. 121-122. 2006 Benkő, A. : Személyes beszámolók a hetekkel, hónapokkal, évekkel később jelentkező hatásokról. In: Bagdy, G. (szerk.): Amit az ecstasyról tudni kell. Akadémia Kiadó . Budapest. 140-142. 2006 Benkő A. , Lazáry, J. és Bagdy G.: Gyakori kérdések az ecstasyról In: Bagdy, G. (szerk.): Amit az ecstasyról tudni kell. Akadémia Kiadó . Budapest. 178-189. 2006 Juhász, P., Benkő, A .: Interjúk az ecstasy hatásáról. In: Bagdy, G. (szerk.): Amit az ecstasyról tudni kell. Akadémia Kiadó . Budapest. 52-91. 2006

LongiKid® neuro-szenzomotoros vizsgálat gyermekeknek Várpalotán. Derítse ki pontosan, hol akadt el gyermeke fejlődése! LONGIKID®: LONGITUDINÁLIS KOMPLEX VIZSGÁLAT A gyermekek állapotfélmérését a Longitudinális Komplex Felmérés (LongiKid®) teszi lehetővé. A LongiKid® egy 3 hónapostól 11 éves korig használható teszt, melynek segítségével több területen képet kaphatunk a vizsgált gyermek aktuális fejlettségi szintjéről. Ma Magyarországon a LongiKid® az egyetlen olyan neuro-szenzomotoros teszt, amely képes a fejlődést 0-11 éves korig azonos szempontok szerint követni, így egyedi megoldást nyújt az atipikus fejlődést, illetve viselkedést mutató gyermekek tüneteinek a lehető leghamarabbi azonosítására. A felmérés során mutatott teljesítmény pontozása objektív, fejlődésneurológiai, neuropszichológiai, fejlődéspszichológiai, valamint szemészeti és hallásvizsgálati életkori kritériumok figyelembevételével történik. Egy-egy funkciót több feladaton keresztül is megvizsgálva kapunk teljesebb képet a gyermek fejlettségéről. A felmérés játékos és a gyermek számára érdekes. Miért hasznos? A LongiKid® felmérés alapján dönt a terapeuta a megfelelő terápiás irány meghatározásáról, jó előrejelzője lehet a sikeres iskolai beválásnak, érzékszervi problémákat is ki tud szűrni, s a gyermeket további szakellátásba irányítja a terapeuta, a szülő informatív tájékoztatást kap gyermeke aktuális állapotáról. A LongiKid® vizsgálati területei: Az idegrendszer érettsége: atipikus reakciók, archaikus reflexek, kéreg alatti mozgásszabályozás. Motoros terület: nagymozgások, finommozgások, grafomotorika. Kognitív terület: figyelem, téri tájékozódás, memóriafunkciók, szinkronfunkciók, gondolkodás, taktilis és vizuális kognitív területNyelvi készségek: kifejező és befogadó nyelvi készség (beszédértés, szókincs) Pszichés-szociális terület: együttműködés, szociális-kommunikációs interakcióik, feladattartás, frusztrációtűrés, rugalmasság. Kiegészítő vizsgálatok: hallás-, látás-, tartás-, izomtónus vizsgálata

Végrehajtó funkciók gyermekkorban: figyelem, munkamemória, impulzuskontroll és tervezés. Gyakorlati példák szülőknek, közérthetően. Végrehajtó funkciók – az agy „irányítóközpontja” Sokszor azt gondoljuk, hogy egy gyermek azért feledékeny, szétszórt vagy nehezen tartja be a szabályokat, mert nem figyel eléggé vagy nem akar együttműködni. A háttérben azonban gyakran a végrehajtó funkciók eltérő működése áll. A végrehajtó funkciók olyan magasabb rendű gondolkodási folyamatok, amelyek segítenek abban, hogy célokat tűzzünk ki, megtervezzük a teendőinket, irányítsuk a figyelmünket, szabályozzuk az érzelmeinket és rugalmasan alkalmazkodjunk az új helyzetekhez. Milyen készségek tartoznak ide? Figyelemszabályozás – a fontos információkra tudjunk összpontosítani. Munkamemória – fejben tudjuk tartani és felhasználni az információkat. Tervezés és szervezés – egy feladat lépéseinek megtervezése. Impulzuskontroll – megállni, mielőtt cselekszünk. Kognitív rugalmasság – alkalmazkodni a változásokhoz, más megoldást keresni. Problémamegoldás – több lehetőség közül kiválasztani a legmegfelelőbbet. Érzelemszabályozás – a viselkedés irányítása erős érzelmek mellett is. Hol "laknak" ezek a funkciók az agyban? Bár gyakran a homloklebenyről beszélünk, valójában a végrehajtó funkciók nem egyetlen agyterülethez kötődnek. Több agyi hálózat dolgozik összehangoltan. A legfontosabb szerepet a prefrontális kéreg tölti be, amely a tervezésért, döntéshozatalért és önszabályozásért felel. Ehhez kapcsolódik a parietális kéreg, amely a figyelem irányításában vesz részt, az elülső cinguláris kéreg, amely segíti a hibák észlelését és a konfliktusok kezelését, valamint a bazális ganglionok, amelyek a cselekvések kiválasztását és a szokások kialakulását támogatják. Az érzelmi szabályozásban a limbikus rendszer, a mozgások és a készségek finomhangolásában pedig a kisagy is fontos szerepet játszik. Más szóval: a végrehajtó funkciók egy jól összehangolt agyi hálózat működésének eredményei. Miért fontos ez a mindennapokban? Ha ezek a funkciók még éretlenek vagy nehezebben működnek, a gyermeknél megjelenhet: figyelmetlenség, szétszórtság, feledékenység, impulzív viselkedés, nehézség a feladatkezdésben vagy befejezésben, gyenge időbeosztás, könnyű kibillenés váratlan helyzetekben. Milyen helyzetekben van szükség végrehajtó funkciókra? A végrehajtó funkciókat a gyermek szinte minden nap használja – sokszor úgy, hogy észre sem vesszük. Az iskolában, otthon és a társas kapcsolatokban egyaránt ezek segítik a hatékony működést. Az iskolában A végrehajtó funkciók szerepet játszanak például abban, hogy a gyermek: végighallgassa a tanári utasítást, és emlékezzen a több lépésből álló feladatra (munkamemória); elkezdjen dolgozni anélkül, hogy folyamatosan noszogatni kellene (feladatindítás); hosszabb ideig fenntartsa a figyelmét egy tanórán vagy dolgozat közben (figyelemszabályozás); ellenőrizze saját munkáját, és észrevegye a hibáit (önmonitorozás); beossza az idejét egy dolgozat vagy házi feladat elkészítése során (tervezés); alkalmazkodjon, ha a tanár menet közben változtat a feladaton (kognitív rugalmasság); kivárja a sorát, ne szóljon közbe, ne reagáljon impulzívan (gátlás). Otthon Otthoni helyzetekben is folyamatosan szükség van ezekre a készségekre. Például amikor a gyermek: reggel önállóan készülődik az iskolába; összepakolja a táskáját; sorrendben végzi el az esti teendőket; befejez egy játékot, mielőtt újba kezdene; képes kezelni, ha valami nem úgy alakul, ahogy elképzelte. A társas kapcsolatokban A végrehajtó funkciók segítenek abban is, hogy a gyermek: kivárja, amíg a másik befejezi a mondandóját; alkalmazkodjon a játék szabályaihoz; elfogadja, ha veszít; felismerje saját érzelmeit és megfelelően reagáljon rájuk; konfliktushelyzetben ne az első indulat vezesse. Mire figyelhet a szülő? Ha a végrehajtó funkciók fejletlenebbek vagy nehezebben működnek, a gyermek például: gyakran elveszíti a felszerelését; elfelejti, mit kértek tőle néhány perce; nehezen kezd bele a feladatokba; sokszor félbehagyja, amit elkezdett; kapkod, figyelmetlen hibákat vét; nehezen viseli a változásokat; könnyen kizökken vagy elterelődik; gyakran közbeszól, impulzívan reagál; csak folyamatos emlékeztetéssel tudja elvégezni a napi teendőket. Ez nem feltétlenül jelent diagnózist vagy alacsony intelligenciát. Sokkal inkább azt mutatja, hogy az idegrendszer egyes szabályozó folyamatai még támogatást igényelnek. Jó hír, hogy fejleszthetők! A végrehajtó funkciók gyermekkorban és serdülőkorban intenzíven fejlődnek. Játékos feladatokkal, mozgásfejlesztéssel, megfelelő kihívásokkal, valamint szükség esetén célzott fejlesztő módszerekkel ezek a készségek jól támogathatók. A cél nem csupán az, hogy a gyermek jobban teljesítsen az iskolában, hanem hogy magabiztosabban tudja irányítani saját figyelmét, viselkedését és gondolkodását, ami hosszú távon az önállóság és a sikeres mindennapok alapja. Szerző: Kovácsné dr. Benkő Anita, pszichológus Felhasznált szakirodalom Diamond, A. (2013). Executive Functions. Annual Review of Psychology, 64, 135–168. https://doi.org/10.1146/annurev-psych-113011-143750 Anderson, P. J. (2002). Assessment and development of executive function during childhood. Child Neuropsychology, 8(2), 71–82. Zelazo, P. D., Carlson, S. M., & Kesek, A. (2008). The Development of Executive Function in Childhood. In C. A. Nelson & M. Luciana (Eds.), Handbook of Developmental Cognitive Neuroscience (2nd ed.). MIT Press. Lezak, M. D., Howieson, D. B., Bigler, E. D., & Tranel, D. (2012). Neuropsychological Assessment (5th ed.). Oxford University Press.

Mit tehet a szülő, ha a gyermek tanulási zavarral, diszlexiával küzd? Ismerje fel a jeleket időben, és segítse az iskolai felkészülést mozgásfejlesztéssel! Tanulási zavar Mi a tanulási zavar? Az egyébként normál intelligenciával rendelkező érintettek nehezen tudnak lépést tartani más gyerekekkel az óvodában és az iskolában. A tanulási zavar összefügghet az olvasással, az írással vagy a számolással. Tünetek és jelek A tanulási zavar általában az iskolában jelentkezik, de gyakran korábban is felismerhető. Lényeges tehát, hogy az érintett gyerekeknek nagy nehézségei vannak az új tartalmak elsajátításában. Ez vonatkozhat általánosságban a tanulásra vagy a részterületek valamelyikére. Ha a tanulási zavar minden területet érint, a gyerekek nem tudják elég gyorsan megtanulni a szükséges tartalmat. Feledékenynek tűnnek, nem sikerül a leckék elsajátítása. Nem tudnak hatékony tanulási stratégiát kialakítani maguknak, és a kudarcok miatt feladják. A kezeletlen tanulási zavarok társadalmi elszigeteltséghez és önbizalomvesztéshez vezetnek az érintetteknél. A normál szakmai életbe való belépést megnehezítik a rossz iskolai osztályzatok. Ördögi kör jön létre, amely önmagában nem törhető meg. Diagnózis Egyszerű tesztek segítségével kideríthetik, hogy vajon melyik tanulási zavarról van szó. Az anamnesztikus adatok kikérdezésével az okokat is fel kell tárni. A tanulási zavar megjelenhet önállóan, vagy társítható más tanulási zavarokkal. Például a diszkalkulia és a diszlexia az átlagosnál gyakrabban fordul elő együtt. Ezenkívül más mentális és viselkedési zavarok is társulhatnak hozzájuk. Az ADHD-s gyermekek nagyobb valószínűséggel szenvednek olyan tanulási zavarban, amely befolyásolja az olvasást, az írást vagy a számolást. Prognózis A tanulási zavart, szerencsés esetben, az ember korai fejlődési szakaszában észlelik. Amennyiben különféle terápiákkal segítik a gyermeket, akkor a kognitív lehetőségek jelentősen javulnak. Számos korai intervenciós programot fejlesztettek ki, amelyek egyénileg vagy csoportosan is használhatók. A maradványtünetek azonban egy életen át fellelhetőek, illetve jelentős energiákat von el kompenzációjuk. A prognózis tehát az okoktól és a terápia kezdetétől, valamint intenzitásától is függ. A tanulási zavarral küzdő gyermekeknél szorongás, depresszió alakíthat ki. Agresszív vagy opponáló (szembeforduló) viselkedés is lehetséges. A kudarcélmények hatására a szorongásos zavarok és a depresszió könnyen megjelenhet. Az önsegítő intézkedéseknek, a mindennapi életben bekövetkezett változásoknak itt is lehetnek pozitív hatásai – azonban az esetleges depresszió, szorongásos zavar vagy más mentális zavar diagnosztizálása és az adekvát terápia meghatározása gyermekpszichiáter kompetenciáj a.

Miért csapkod, rombol vagy dühöng a gyermek? Olvasson az agresszív viselkedés valódi okairól, az érzelemszabályozásról és a felesleges energiák levezetéséről. Agresszív lett a gyermekem, mit tehetek? „Tündéri volt 1 évesen, de most 2 éves és mintha a kisördög szállta volna meg, olyan néha, rá se ismerek.” Sokszor hallunk ehhez hasonló beszámolókat, de mi lehet az oka gyermekünk megváltozott viselkedésének? Nehéz ráérezni, hogy mit kell tenni, ha egy gyermek agresszíven viselkedik. A gyermekek agressziója többféle módon is megmutatkozhat, mint például más gyerekekre kiabálás, csúnya beszéd, vagy akár nagyobbaknál az iskolai órák megzavarása, a tanárokkal és a szülőkkel való dacosság, haragosság vagy fizikailag agresszív cselekedetek. A fizikai agresszió nem korlátozódik más gyermekek megütésére vagy bántására, és magában foglalhatja a dolgok dobását, az ajtók becsapását vagy a tárgyak megsemmisítését. A probléma súlyosságától függetlenül az agresszív gyermekeknél beavatkozás szükséges. Ha nem történik beavatkozás, ezeknél a gyerekeknél oppozíciós zavar vagy magatartási zavar alakulhat ki, mindkettő súlyos mentális egészségügyi probléma. A gyermekek agresszióját több tényező és azok kombinációja is okozhatja, mint például genetikai vagy temperamentumbéli hajlam, de komoly neurológiai, gyermekpszichiátriai állapot is (például túlmozgásos figyelemzavar, szociális képességzavar), stressz, a megfelelő megküzdési vagy konfliktusmegoldási stratégiák ismeretének hiánya és gyenge képességük érzéseik kifejezésére és szabályozására. Fontos, hogy ne fogadjuk el a gyermek agresszióját egyszerűen az élet velejárójaként, hanem próbáljunk meg segíteni őket, hogy megtanulják érzelmeik szabályozását. Először is fontos meghatározni a gyermek agresszív viselkedésének okait, mivel ettől függ, hogy mivel lehet orvosolni azt. Például, ha az ok az autista spektrum zavar, akkor úgy kell kezelni őt, hogy autizmussal élő gyermek, ennek megfelelő terápiát kell választani számára, autizmus barát környezetet kialakítani, kiszámíthatóvá tenni a mindennapjait, saját teret biztosítani számára a megnyugváshoz, szorongáscsökkentéshez. Ha azonban az agresszió például tanulási zavarhoz kapcsolódik, akkor a szülőknek segíteniük kell a gyermeket, hogy kifejezze érzéseit verbálisan is, el tudja mondani mit érez, mi bántja. A szorongó gyermek is lehet agresszív, hiszen a felgyülemlett stressz előbb utóbb valahogy levezetésre kell, hogy kerüljünk. Túlzottan szorongó gyermek számára különösen fontos, hogy érzéseit kifejezhesse akár valamilyen alkotó tevékenység, beszélgetés, mozgás által. Normál esetben a fejletlen érzelem-, indulatszabályozás áll az agresszív viselkedés mögött, ami természetesen az idegrendszer érésével, valamint a tapasztalatok útján fejlődni fog, a szülők aktív közreműködésével. Az érzelemszabályozásról itt olvashatsz bővebben. Íme néhány tipp, hogyan csökkenthető gyermeked agresszív viselkedése. 1. Légy jó példakép A gyerekek a szüleiktől tanulják meg, hogyan kezeljék a haragot, ezért kerüld a fizikai büntetés, például a gyermek megütését. A szülők hirtelen viselkedését a gyermek remekül leutánozza, ezért fontos, hogy szülőként megtanuljuk felismerni, ha ingerültebbek vagyunk. Sokszor egy pörgős, feszült nap után csodálkozunk, hogy gyermekünk is feszültebb. Ilyenkor szánjunk egy kis időt magunkra, érkezzünk meg lelkileg is a gyermekhez. 2. Jutalmazd meg megfelelő, nem agresszív viselkedésüket minden alkalommal, amikor észreveszed, hogy valamit higgadtan oldott meg. A gyerekek figyelemre vágynak, és a dicséret megerősíti a megfelelő viselkedést. 3. Korlátozások, de mértékkel Sok gyermek túlságosan be van szabályozva, ami feszültséget okoz, s ami robban, akár váratlan helyzetekben. Szabályokat kell követnie az oviban, iskolában, s még otthon is, ezért fontos, hogy legyen neki is ideje szabadnak lenni. Meg kell találni az arany középutat a „nem szabad” és a „mindent szabad” között. A napirend kialakítása számos konfliktusforrást megelőz, a reggeli ébredés, étkezés ideje, lefekvés kérdésében ne a gyerek döntsön, de bizonyos kérdésekben pl. mit és hogyan játsszon, engedjük őt is dönteni. Legfontosabb, hogy a valós veszélyek elkerülésére tanítsuk meg gyermekünket. 4. Unalom Az agresszív viselkedés, céltalan csapkodás, rombolás, dobálás oka sokszor az, hogy a gyermek unatkozik. Még ha sok játék is veszi körül, a 4. esős vagy téli nap után megunják játékaikat. A szülőknek kell ilyenkor leleményesnek és kreatívnak lenni, hogy megtalálják a módját a gyermek fölös energiáinak a levezetésére. Esős, vagy téli napokon is 1-1 órát lehet a szabadban tölteni, mozogni, ami lételeme egy kisgyereknek. Jó időben akár az egész napot a szabadban lehet tölteni. Persze nem arról van szó, hogy mi szórakoztatjuk egész nap, de adhatunk ötleteket neki, hogy mit játsszon, hogyan segíthet nekünk a házimunkában, apának az udvaron, mamának a veteményesben. A játszótéren sem biztos, hogy egyből feltalálja magát, vond be őt a játékokba, figyeld mennyire fárad el közben. A fáradtság alapvetően egy másik ok, amiért dühbe gurul egy kisgyermek. Legyél ott mellette ilyenkor és pótold az ő hiányzó türelmét. 5. Játsszatok szerepjátékokat, olvass neki mesét Az agresszív gyerekek gyakran ott érzékelik a konfliktust, ahol nincs ilyen, és az olyan játékok, amelyekben mások szerepébe bújhatnak, segíthetnek nekik meglátni, mi volt a másik fél tényleges szándéka. Indulataikat, érzéseiket remekül meg tudják jeleníteni, s ezáltal meg is tudják szelidíteni. A kezdeti elemi agresszió (figurák durva harca) lecsengése után új stratégiákat taníthatunk nekik. A meseolvasás (nem pedig a mesenézés) során pedig szintén beleélhetik magukat a szereplők helyébe, így az olykor félelmetesnek tűnő valóság megszelídül, s egyre inkább képesek lesznek kiigazodni rajta. Kovácsné dr. Benkő Anita

Hasznos információk a gyermekfejlesztésről. Olvasson az ADHD, a hiperaktivitás, a tanulási zavarok és a TSMT terápia előnyeiről szakértőink tollából. Böngésszen cikkeink között, és ismerje meg közelebbről azokat a témákat, amelyek sok család mindennapjait érintik: Idegrendszeri fejlődés: Végrehajtó funkciók - az agy „irányítóközpontja” Szociális funkciózavar ADHD - Túlmozgásos figyelemzavar Miért nem tud figyelni a gyermekem? Iskolakezdés és tanulás: Elsős a családban Tanulási zavar Tanulási zavarral küzdők érzelmi szükségletei Érzelmek és viselkedés: Internetes zaklatás Agresszív lett a gyermekem Étkezési zavarok jeleni Fejlesztések és terápiák: Terápiák útvesztője Tudományos percek: Miért nem elég, ha a gyermek „csak mozog”? Szenzoros feldolgozás – mit mondanak a legújabb kutatások? HAMAROSAN :)

Keressen minket bizalommal! Elérhetőségek, telefonszámok és pontos címek a várpalotai és sárkeresztesi szakemberekhez. Kérjen időpontot még ma! Mail Phone Tóthné Tuppa Anita tanita.dok@gmail.com +36 30 515 6963 Location Mail Phone Kovácsné dr. Benkő Anita Csodavilág Mozgás és Mentálhigiénés Stúdió, 8100 Várpalota, Rákóczi utca 22. csodavilagvarpalota@gmail.com +36 70 622 4561

Komplex gyógypedagógiai felmérés, tanulási zavarok előrejelző szűrése óvodásoknak és iskolásoknak Sárkeresztesen. Gyógypedagógiai komplex felmérés Tanulási zavarok előrejelző szűrése óvodásoknak Tanulási zavarok szűrése általános és középiskolásoknak Iskolaérettségi vizsgálat Figyelmi állapot vizsgálata Első interjú, anamnézis felvétele (1-1,5 óra): Áttekintjük a gyermek eddigi fejlődését (születés körülményei, terhesség alatti tényezők, mozgás-, beszéd-, szociális-, érzelmi fejlődés, eddigi betegségek, kezelések, fejlesztések, eddigi vizsgálatok) egészen a terhességtől kezdve a gyermek aktuális problémájáig. A szülőktől illetve ha van, a tanároktól/óvónőktől származó információk sokat elárulnak a gyermek általános fejlődéséről, valamint az erősségek és gyengeségek mintázatáról. Gyógypedagógiai felmérés gyógypedagógus vezetésével: A pedagógiai vizsgálat során a pszichomotoros területek, a részképességek feltérképezése zajlik. A nyelvi készség vizsgálata kiterjed a szókincs, a nyelvi rendszer, a beszéd formai sajátosságai, a kifejező beszéd, beszédértés vizsgálatára. A mozgás vizsgálata során a nagy- és finommozgások, mozgáskoordináció, egyensúly, testséma, finommotorika, grafomotorika, a térbeli tájékozódás, lateralitás, szem-kéz koordináció vizsgálata történik. Ezekhez kapcsolódóan az olvasás-, írás-, számolási készségek, a figyelem, emlékezet, a feladattartás képessége, a tanulási technikák alkalmazásának területére terjed ki a vizsgálat. Záró konzultáció: A két vizsgálat után közösen beszéljük át s magyarázzuk el a tesztek eredményeit a szülőknek, s javaslatot teszünk a probléma kezelésére vonatkozóan, meghatározzuk a terápiás irányt. Tanácsadással, ajánlással tudunk segíteni a további teendők terén. A vizsgálati eredményeket szakértői véleményben összefoglaljuk a szülők számára. Egyéb információk a vizsgálatokkal kapcsolatban Kérjük, ha gyermeke orvosi, pedagógiai, szakértői véleménnyel, védőnői státuszlappal rendelkezik, hozzák el az első interjúra. Ezen az interjúk egyikünkkel találkozik a szülő a gyermek nélkül. Amennyiben felső tagozatos, gimnazista a gyermek, ő is részt vehet az interjún. A vizsgálatok alatt a szülő természetesen bent lehet a helyiségben, de kérjük, hogy ne zavarják meg a vizsgálatot. A célunk, hogy a lehető legtöbbet hozzunk ki a gyermekből, így negatív visszajelzést sem adunk, illetve rossz válasz esetén nem korrigálunk. Vizsgálati attitűdünket az elfogadás és a pozitív légkör jellemzi. Később a vizsgálat minden lépéséről visszajelzést adunk, magyarázattal kísérve a látottakat. A gyermek fejlesztésének és az elmaradások ellensúlyozásának a leghatékonyabb módja a korai és célzott probléma felismerés, viszont a nagyobb életkorú gyermekek terápiájára vonatkozóan is javaslatokat teszünk.

Elakadt a nevelésben? Személyre szabott szülőkonzultáció Várpalotán. Segítünk a gyermeknevelési kihívásokban! Szülőkonzultáció 0-18 éves korú gyermekek szülei számára neveléssel kapcsolatos konzultációt tartok. A konzultáció során először a tanácsot kérő szülőkkel lépek kapcsolatba, akikkel az első beszélgetés során részletesen átbeszélem az általuk tapasztalt problémát. A következő alkalmak során a gyermek megismerése történik, majd újabb megbeszélés, visszajelzés, tanácsadás. Mikor ajánlott a konzultáció? ha gyermeke egészségesen fejlődik, de bizonyos téren elakadás van (pl. elalvás, szobatisztaság, stb.) és szeretne tanácsot kapni ha gyermeke szorong, félelmei vannak és megsegítésében kimerültek szülői eszközei agresszív, ill. düh- és indulatkezelési nehézségek esetén közösségben kialakult konfliktusok ha az óvoda - iskola átmenetben szeretné támogatni őt ha gyermekének beilleszkedési, tanulási és magatartási problémái vannak és kérdése van, hogy szülőként hogyan segíthetné őt önbizalomhiány, önértékelési problémák esetén

Hogyan könnyíthetjük meg az iskolakezdést? Hasznos tippek szülőknek az iskolaérettségről, a zökkenőmentes átmenetről és az idegrendszeri felkészülésről. Az iskola első osztályának elkezdése vagy akár csak a nyári szünidőből történő visszarázódás jelentős kihívásokat jelenthet az egész család számára. Jelentős különbségek lesznek a gyermek jelenlegi környezete és új iskolája között, többek között: Fizikai környezet (a tanterem és az udvar mérete, tanulók száma, tantermek és iskolaépületek, illemhelyek elhelyezkedése és típusai, nagyobb gyerekek száma, tanárok száma); Szabályok (strukturált tanulási, étkezési idő, szabályok különböző helyeken, például az osztályteremben és az udvaron, sorbaállás, kézfelemelés, amikor beszélni szeretne); Kapcsolatok (azaz új gyerekekkel és felnőttekkel való találkozás, különböző korú gyerekekre való reagálás, osztályfőnök és napközis tanítók) Tanulás (azaz formálisabb tanulási tapasztalatok, idők és feladatok strukturálása, az önállóság növekedése, saját füzetére, könyveire, padjára való odafigyelés). A legtöbb gyermek jól alkalmazkodik ezekhez a változásokhoz, az iskolakezdés első pár hetében fokozottan segítik őket a pedagógusok, de a szülők is segíthetnek előre felkészíteni őket, hogy zökkenőmentesen kezdődjön ez az egészen új életszakasz. Íme néhány tipp, amely segíthet, hogy gyermeked első iskolai élményei, tapasztalatai pozitívak legyenek: Az önállóság ösztönzése Iskolakezdés előtt ösztönözheted gyermeked, hogy önállóbb legyen, azáltal, hogy segíted a következő készségek gyakorlását. Fontos, hogy a szülők szorgalmazzák gyermekük azon törekvéseit, hogy önállóan tegyék meg ezeket a dolgokat, ahelyett, hogy beavatkoznának és megtennék helyettük. Saját iskolatáska bepakolása Felöltözni és cipőt felvenni Uzsonnás dobozuk elkészítése és bepakolása A saját holmijaikra való odafigyelés Döntéshozatal (pl. „Almát vagy banánt kérsz az ebédlődobozodba?”) Napi rutinok kialakítása A gyermek iskolai felkészítésének elősegítése érdekében fontos egy jó otthoni rutin kialakítása, amely magában foglalja: Korán lefekvés Ébredés egy bizonyos időpontban – hagyjon sok időt a felkészülésre Egészséges reggelizés – fontos a koncentráció és az energia szempontjából Uzsonna készítése és elfogyasztása Időt szánni a fizikai tevékenységekre Befejezés és összepakolás, mielőtt valami más következne Segítség a szeparációs szorongás kezelésében Ha gyermekednél szeparációs szorongást tapasztalsz, gondold át, mi segíti őt abban, hogy kényelmesen elszakadjon tőled amikor megérkeztek az iskolába. Van kedvenc játéka, amit magával vihetne? Vagy esetleg egy képe rólad, amit a zsebében hordhatna? Az is hasznos lehet, ha egy jópofa búcsúrutint alakítatok ki (pl. pacsi és ölelés), és elmondod neki, hogy mikor jössz érte, hol leszel. Ügyelj arra, hogy kerüld a hosszadalmas búcsúkat, amelyek növelhetik a szeparációs szorongást, és mindig pozitívan és nagy lelkesedéssel beszélj vele az iskoláról, tanítókról. Az első tanítási nap a szülők számára is érzelmileg megterhelő lehet, ezért fontos, hogy ügyelj saját érzelmeidre is. Ha a szülőn is látszik, hogy szorong, a gyermek észre fogja venni, s ő is szorongani fog. Érdemes előző nap egy kicsit lazítani, szülőként is felkészülni arra, hogy bátorítsuk gyermekünket következő nap. Ha a család többi tagja bevonható, játsszátok el közösen az első iskolai napot, a szerepjáték ugyanis oldja a gyerekek szorongását. Sok gyerek fantáziájában egész más van az első napról, mint ami valójában történni fog. Ha konkretizáljuk szerepjátékokkal, akkor máris csökken az a rengeteg szorongás, ami táplálja a fantáziáját. Baráti kapcsolatok ápolása és szociális készségek fejlesztése A pozitív iskolakezdést előre jelezhetik bizonyos készségek megléte, mint például a jó szociális kompetencia, jó megküzdési és problémamegoldó készség, önálló segítségkérés, valamint az önállóság. Ha nem túl magabiztos ezekben a készségekben, segíthetjük őt szülőként is a következőképpen: Megtanítja gyermekét, hogyan mutatkozzon be más gyerekeknek, hogyan kezdeményezzen Bátorítsd a megosztást és a cserét társas- és kártyajátékokon keresztül Adjon útmutatást, amikor gyermeke új barátságokat köt: merjen bekéredzkedni közös játékokba, legyen érdeklődő, más gyerekeket behívjon közös tevékenységekbe Kedvesség, jómodor: előre köszönés, visszaköszönés, mosolygás a másikra, segítség társainak Vonja be gyermekét a beszélgetésekbe, hogy segítse a kommunikáció szabályainak elsajátítását (vagyis a fordulat kivárását, szemkontaktus tartását, másik meghallgatását) Segítsen gyermekének megtanulni kezelni érzelmeit azáltal, hogy segít neki érzelmei felismerésében, címkézésében, értelmezésében és kezelésében Önkontroll fejlesztése: ne beszélje ki társait a hátuk mögött, ne nevesse ki a gyengébbet, ne bántsa társait, ha bántalmazást lát, kérjen segítséget, türelmesen várja ki a sorát Kovácsné dr. Benkő Anita

Ismerje meg a TSMT&Neurofeedback honlap hivatalos adatait. Impresszum, elérhetőségek, cégjegyzékszám és jogi nyilatkozatok egy helyen. Kattintson a részletekért!” Impresszum A honlap adatai Honlap neve: TSMT & Neurofeedback Honlap címe: www.tsmt-neurofeedback.com A honlapon bemutatott szolgáltatók: Kovácsné dr. Benkő Anita e.v. Pszichológus, TSMT® terapeuta, neurofeedback tréner jelölt Székhely: 8100 Várpalota, Vajda János u. 16. Telephely: 8100 Várpalota, Rákóczi Ferenc u. 22. Nyilvántartási szám: 54506307 Adószám: 55781442-1-39 E-mail: csodavilagvarpalota@gmail.com Telefonszám: +36 70 622 4561 Nyilvántartásba vevő hatóság: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Kamara: Veszprém Váregyei Kereskedelmi és Iparkamara Kamarai nyilvántartási szám: VE55781442 Tóthné Tuppa Anita e.v. Gyógypedagógus, neurofeedback tréner, mozgásfejlesztő Székhely: 8051 Sárkeresztes, Jókai u. 21. Nyilvántartási szám: 56521021 Adószám: 57856728-1-27 E-mail: tanita.dok@gmail.com Telefonszám: +36 30 515 6963 Nyilvántartásba vevő hatóság: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Kamara: Fejér Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara Tárhelyszolgáltató adatai: Név: Wix.com Inc. Székhely: 500 Terry A. Francois Blvd San Francisco, CA 94158 Telefon: +1 415-639-9034 E-mail cím: support@wix.com Weboldal: www.wix.com

Ismerje meg Kovácsné dr. Benkő Anita pszichológust és TSMT® terapeutát. Állapotfelmérés, TSMT, tanácsadás és neurofeedback tréning Várpalotán. Kovácsné dr. Benkő Anita Pszichológus · TSMT® terapeuta · Neurofeedback tréner Több, mint 21 éve dolgozom gyerekekkel és családjaikkal. Célom, hogy minden hozzám forduló gyermek személyre szabott támogatást kapjon, biztonságos és elfogadó légkörben. 20+ év szakmai tapasztalat 2020 óta saját stúdió Várpalotán Szakértői bizottsági tapasztalat Személyre szabott fejlesztés BEMUTATKOZÁS Hiszek abban, hogy minden gyermek képes fejlődni Előfordul, hogy gyermeke nehezen figyel, sokat mocorog, ügyetlenebb a mozgása, nehezebben tanul, vagy úgy érzi, valamiért nem úgy fejlődik, ahogyan várná? Ezek a tünetek sokszor nem „rossz viselkedést” vagy „lustaságot” jelentenek, hanem az idegrendszer érésének sajátosságaira utalhatnak. A megfelelő segítséggel ezek a nehézségek sok esetben jól fejleszthetők. Kovácsné dr. Benkő Anita vagyok, pszichológus, TSMT® terapeuta és neurofeedback tréner. Férjemmel és kislányunkkal Várpalotán élünk. Anyaként is jól ismerem azokat az örömöket, kérdéseket és bizonytalanságokat, amelyek a gyermekneveléssel együtt járnak. Ez a személyes tapasztalat még közelebb hozza hozzám a hozzám forduló családok mindennapi kérdéseit és kihívásait Miben tudok segíteni? Válassza ki azt a szolgáltatást, amelyről többet szeretne megtudni. LongiKid® állapotfelmérés Neurofeedback Egyéni TSMT®  Szülőkonzultáció Csoportos TSMT®  Gyermekjáték-dráma RÓLAM Több mint 20 év tapasztalat gyermekek mellett Közel 20 éve dolgozom gyermekekkel és családjaikkal. Pályafutásom során pedagógiai szakszolgálatokban, óvodákban és iskolákban szereztem tapasztalatot. Jelenleg a Fejér Vármegyei Pedagógiai Szakszolgálat Megyei Szakértői Bizottságának pszichológusa vagyok. Munkám során sajátos nevelési igényű gyermekek komplex szakértői vizsgálatával foglalkozom. 2020 óta saját várpalotai stúdiómban fogadom a hozzám forduló családokat. Itt TSMT®, neurofeedback és pszichológiai konzultáció keretében segítem a gyermekek fejlődését. Szakmai szemléletem A legfontosabb kérdés számomra mindig az, hogyan működik az adott gyermek. Ennek megértéséhez az egyéni működési profil feltárása nyújt irányt. Munkám középpontjában a gyermek egyéni működési profiljának megértése áll. A diagnózis fontos támpont, de önmagában nem mondja el, hogyan működik egy gyermek a mindennapokban. Számomra az a legfontosabb, hogy feltárjam, hogyan figyel, tanul, szabályozza az érzelmeit és a viselkedését, hogyan reagál a környezetére, valamint melyek azok az erősségei, amelyekre a fejlődése építhető. Szemléletem neurodevelopmentális alapokon nyugszik, mivel a gyermek figyelmét, tanulását, mozgását, érzelmi és viselkedésszabályozását az idegrendszer fejlődésével összefüggésben értelmezem. Nem csupán azt tartom fontosnak, hogy milyen tüneteket mutat egy gyermek, hanem azt is, hogy ezek mögött milyen idegrendszeri működés állhat. Ennek megértéséhez az anatómiai, idegélettani és pszichológiai ismereteket egységben alkalmazom. Ez az interdiszciplináris szemlélet segít abban, hogy a gyermek működését összefüggéseiben értsem meg, és a támogatást valóban az egyéni szükségleteihez igazítsam. Miért éppen TSMT ® és neurofeedback? Pszichológusként sokszor találkoztam olyan gyermekekkel, akiknek figyelmi, tanulási, mozgásos vagy viselkedési nehézségei mögött idegrendszeri éretlenség állt. Olyan módszereket kerestem, amelyek nemcsak a tüneteket enyhítik, hanem az idegrendszeri fejlődést is támogatják. Ez vezetett ahhoz, hogy 2020-ban elvégeztem a TSMT® képzést, majd később a neurofeedback módszerét is elsajátítottam. Hiszem, hogy a korai felismerés és a megfelelő támogatás hosszú távon is meghatározza a gyermek fejlődését. A TSMT® és a neurofeedback célja nem csupán a tünetek enyhítése, hanem az idegrendszeri érés támogatása, hogy a gyermek magabiztosabban boldoguljon az óvodában, az iskolában és a mindennapokban. Így dolgozunk együtt Kapcsolatfelvétel Telefonon vagy e-mailben röviden átbeszéljük, miben szeretnének segítséget, és megbeszéljük az első találkozás célját. Ha bizonytalanok, abban is segítek, melyik szolgáltatás lehet a legmegfelelőbb. 1 Első találkozás Az első alkalom mindig az Önök kérdéséhez igazodik. TSMT® → LongiKid® állapotfelmérés Neurofeedback → neurofeedback állapotfelmérés Szülőkonzultáció → beszélgetéssel kezdünk 2 Közös értékelés Az első találkozás tapasztalatait részletesen átbeszéljük. Elmondom, mit látok, milyen erősségeket és nehézségeket figyeltem meg, és lehetőségük van minden kérdésüket feltenni. 3 Következő lépések Az első találkozás után közösen meghatározzuk a legmegfelelőbb irányt. Célom, hogy gyermeke olyan segítséget kapjon, amely hosszú távon is a fejlődését szolgálja. 4 Szakmai háttér Munkám során kiemelt jelentőséget tulajdonítok a folyamatos szakmai fejlődésnek és a tudományosan megalapozott módszerek alkalmazásának. Ha részletesebben is szeretné megismerni tanulmányaimat, szakmai továbbképzéseimet, tudományos tevékenységemet, az alábbi dokumentumban megtekintheti szakmai önéletrajzomat. 📄 Szakmai önéletrajz (PDF) Tudományos munkásság és szakmai előadások A pszichológusi munkám mellett kutatóként is részt vettem hazai és nemzetközi kutatásokban. Ezen az oldalon megtalálhatók tudományos publikációim, konferencia-előadásaim, absztraktjaim, könyvfejezeteim, valamint a kutatómunkához kapcsolódó szakmai megjelenések. Szívesen veszek részt konferenciákon és szakmai rendezvényeken előadóként, továbbképzések és workshopok megtartásában, valamint tudományos és szakmai együttműködésekben. Tudományos publikációk → Szakmai előadások, absztraktok → Minden gyermek egyedi Nem minden gyermeknek ugyanarra a segítségre van szüksége. Az első találkozás egyik célja, hogy közösen megtaláljuk a gyermek számára legmegfelelőbb támogatást. Ha úgy látom, hogy más szakember vagy más ellátás szolgálná leginkább gyermeke fejlődését, erről őszintén tájékoztatom Önöket, és segítek megtalálni a megfelelő irányt. Fontos számomra, hogy a szülők ne csak egy vizsgálati eredménnyel távozzanak, hanem érthető magyarázatokat, gyakorlati tanácsokat és olyan kapaszkodókat kapjanak, amelyeket a mindennapokban is tudnak használni. Ha bizonytalan abban, hogy gyermeke számára milyen támogatás lenne a legmegfelelőbb, keressen bizalommal! Egy rövid beszélgetés során együtt átgondoljuk, milyen irányba érdemes elindulni.