Sok szülő úgy érzi, hogy gyermeke „nem figyel”, állandóan elkalandozik, félbehagyja feladatait vagy egyszerűen nem hallgat rá. A válasz sokszor összetettebb annál, mint hogy a gyermek nem akar figyelni. Gyakran felmerül az ADHD gyanúja, pedig a háttérben sokszor egy teljesen természetes fejlődési folyamat áll: a végrehajtó funkciók és az idegrendszer érése.

A modern fejlődésneurológia ma már azt hangsúlyozza, hogy a figyelem nem velünk született képesség, hanem hosszú évek alatt fejlődik.

​

Mi a figyelem?

​

A hétköznapokban gyakran úgy beszélünk a figyelemről, mintha egyetlen képesség lenne. valójában azonban több, egymással szorosan együttműködő folyamatból áll. Ide tartozik:

• a figyelem irányítása

• a figyelem fenntartása

• a figyelem megosztása

• a figyelem váltása

• a zavaró ingerek kiszűrése

Ezek együtt teszik lehetővé, hogy a gyermek végig tudjon ülni egy mesét, befejezzen egy feladatot vagy emlékezzen arra, mit kértünk tőle.

 

Mi az a végrehajtó funkció?

​

A végrehajtó funkciók az agy „irányító központját” jelentik. Segítségükkel tudjuk megszervezni a gondolatainkat, megtervezni a feladatainkat, szabályozni a viselkedésünket és alkalmazkodni a változó helyzetekhez. Ezek a folyamatok elsősorban a homloklebenyhez kapcsolódnak, amely egészen 20-25 éves korig fejlődik.

Ide tartozik:

• tervezés

• szervezés

• inpulzuskontroll

• munkamemória

• önszabályozás

• problémamegoldás

• feladatkezelés

• kitartás

Ezek a képességek nélkülözhetetlenek az iskolai tanulásban, a társas kapcsolatokban és később a munka világában is.

 

Miért kezd bele mindenbe, de semmit sem fejez be?

​

A gyermek lelkesen nekiáll rajzolni, néhány perc múlva azonban már legózik. A legót félbehagyja, mert meglát egy labdát, majd a végén egyik tevékenységet sem fejezi be.

Ilyenkor az agy még nem képes megfelelően:

• megtervezni a lépéseket

• fenntartani a figyelmet

• ellenállni az új ingereknek

• visszatérni a feladathoz

Ez különösen gyakori idegrendszeri éretlenség vagy ADHD esetén.

 

A gyermek fejlődése nem minden gyermeknél egyforma.

Ahogyan a járás vagy a beszéd fejlődése sem teljesen azonos ütemű, úgy a figyelmi képességek fejlődése is egyéni.

Befolyásolja:

• az idegrendszeri érés

• a mozgásfejlődés

• az alvás

• a stressz

• a képernyőhasználat

• a családi környezet

• az érzékszervi feldolgozás

​

Ezen funkciók éréséhez a gyermeknek biztonságra, mozgásra, játékra van szüksége. Sok országban nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy a gyermekek fejlődését az idegrendszer természetes érési folyamatához igazítsák. A pedagógiai szemlélet szerint a figyelmet nem lehet pusztán fegyelmezéssel vagy folyamatos teljesítményelvárással fejleszteni.

Sokkal fontosabb:

• a rendszeres mozgás,

• a szabad játék,

• a kiszámítható napirend,

• a megfelelő pihenés,

• az érzelmi biztonság,

• valamint a gyermek életkorának megfelelő elvárások.

 

Mikor érdemes szakemberhez fordulni?

Fontos tudni, hogy minden gyermek figyelme időnként elkalandozik. Ez önmagában nem jelent problémát. Érdemes azonban szakemberhez fordulni, ha a figyelmi nehézségek tartósan fennállnak és jelentősen befolyásolják a mindennapokat.

Például ha a gyermek:

• tartósan nem tud egy feladatra koncentrálni,

• impulzív,

• nagyon szétszórt,

• nehezen követi az utasításokat,

• sok feladatot félbehagy,

• nehezen szervezi a teendőit,

• az óvodában vagy iskolában is problémát okoz a figyelme,

• vagy ezek miatt romlik az önbizalma és a teljesítménye.

A háttérben állhat egyszerű fejlődési eltérés, idegrendszeri éretlenség, ADHD, tanulási nehézség, szorongás vagy ezek együttes jelenléte. Ezért fontos a komplex állapotfelmérés.

 

Hogyan fejleszthetők a végrehajtó funkciók?

 

A jó hír, hogy ezek a képességek fejleszthetők. Az agy rendkívül rugalmas, különösen gyermekkorban.

Hatékony lehet:

• a rendszeres, változatos mozgás,

• az egyensúly- és koordinációfejlesztés,

• a szabályjátékok és társasjátékok,

• a memória- és figyelemfejlesztő játékok

• a megfelelő alvás,

• a kiszámítható rutin,

• valamint szükség esetén olyan célzott fejlesztések, mint a mozgásterápiák (TSMT, komplex mozgásterápia) vagy a neurofeedback.

Fontos azonba hangsúlyozni, hogy amennyiben ezek hatására sem csökkennek a tünetek, úgy gyermekpszichiátriai kivizsgálás szükséges ADHD gyanú miatt!

 

Összegzés

Ha a gyermek nehezen figyel, nem biztos, hogy nem akar együttműködni. Sok esetben egyszerűen még fejlődésben vannak azok az agyi folyamatok, amelyek a figyelemért, az önszabályozásért és a feladatok végrehajtásáért felelősek.

A gyermekek megfelelő támogatással, türelemmel és – ha szükséges – célzott fejlesztésekkel jelentős fejlődést érhetnek el. A legfontosabb, hogy ne a viselkedést címkézzük, hanem próbáljuk megérteni annak hátterét.

​

Tóthné Tuppa Anita, gyógypedagógus

​

Felhasznált szakirodalom

Blair, C., & Diamond, A. (2008). Biological Processes in Prevention and Intervention: The Promotion of Self-Regulation as a Means of Preventing School Failure. Development and Psychopathology, 20(3), 899-911.

Diamond, A. (2013). Executive Functions. Annual Review of Psychology, 64, 135-168.

Diamond, A. (2012). Activities and Programs That Improve Children’s Executive Functions. Current Directions is Psychological Science, 21(5) 335-341.

Diamond, A., & Ling, D. S. (2016). Conclusions about Interventionsm Programs, and Approaches for Improving Executive Functions. Developmental Cognitive Neuroscience, 18, 34-48.

Center on the Developing Child at Harvard University. Executive Function & Self-Regulation. Harvard University

Finnish National Agency for Education (EDUFI) National Core Curriculum for Basic Education.

Swedish National Agency for Education (Skolverket). Curriculum for the Compulsory School.