Kövesse aktuális híreinket, szabad fejlesztési időpontjainkat és csoportindulásainkat. TSMT terápia és neurofeedback Várpalotán és Sárkeresztesen. TSMT® csoport indul Várpalotán 5–7 éves gyermekeknek 2026. októbertől • Pár szabad hely Mozgás, figyelem, együttműködés és magabiztosság – játékos, egymásra épülő TSMT® foglalkozásokon. Ahol a szabály játék, a figyelem közös siker, a mozgás pedig magabiztosságot ad. Csoportos TSMT: csapatban fejlődünk a sikeres óvodai és iskolai beilleszkedésért! 5-7 éves kor óvodás és iskolába készülő gyermekeknek Heti 2x45 perc 2026 októbertől- 2027 május végéig A csoport zárt, létszáma korlátozott Várpalota Rákóczi Ferenc utca 22. Ismerős valamelyik? Nehezen tartja fenn a figyelmét? Könnyen elterelődik, nehéz egyszerre több dologra figyelnie. Bizonytalanabb a mozgása? Ügyetlenebb, nehezebben egyensúlyoz vagy koordinálja a mozdulatait. Nehéz kivárnia a sorát? A csoporthelyzetekben még sok támogatást igényel. Gyorsan elfárad feladathelyzetben? Nehezen tart ki vagy viseli a kudarcot. Bizonytalan a finommotorikája? Ceruzafogás, rajzolás, ollózás vagy öltözködés nehezebb számára. Iskolakezdés előtt áll? És szeretnétek megerősíteni azokat a képességeket, amelyekre az iskolában szüksége lesz. Kiknek szól a csoport? Azokat az óvodásokat várom, akik már képesek együttműködésre, követni tudják a szabályokat, de szükségük van még egy kis támogatásra, hogy magabiztosan, szorongás nélkül vegyék a közösségi akadályokat. Mit fejlesztünk a csoportban? Figyelem és feladattartás Mozgáskoordináció és egyensúly Finommotorika Beszédészlelés és beszédértés Együttműködés és szabálykövetés Terhelhetőség és kudarctűrés Ritmus és szerialitás Téri tájékozódás Együtt haladunk egész tanévben. A foglalkozások egymásra épülnek, fokozódó nehézségűek, a csoportra szabott éves terv szerint haladunk. A csoport zárt, így a gyermekek október elejétől május végéig együtt haladnak. Hogy lehet bekerülni a csoportba? A TSMT® csoportba kerülést a LongiKid® neuro-szenzomotoros felmérés előzi meg, illetve elfogadom más TSMT® terapeuta írásos véleményét is, amennyiben az friss, pár hónapnál nem régebbi. Az állapotfelmérésre augusztus-szeptemberben kerül sor. Pár szabad hely még elérhető!

TSMT® terápia, neurofeedback tréning, LongiKid, gyógypedagógiai felmérés, szülőkonzultáció aktuális árai. Fektessen be gyermeke sikeres és boldog jövőjébe! Válassza ki, melyik szakember szolgáltatásainak árait szeretné megtekinteni. Tóthné Tuppa Anita - Sárkeresztes Kovácsné dr. Benkő Anita - Várpalota

A TSMT&Neurofeedback honlap süti (cookie) tájékoztatója. Ismerje meg, hogyan védjük adatait és hogyan szabjuk személyre a felhasználói élményt. Süti (Cookie) tájékoztató Hatályos: 2026. július 1. Mi az a süti (cookie)? A süti (cookie) egy kis adatfájl, amelyet a weboldal a látogató böngészőjében helyez el. A sütik segítségével a honlap megfelelően működik, biztonságosabbá válik, valamint javulhat a felhasználói élmény. Milyen sütiket használ a honlap? A www.tsmt-neurofeedback.com honlap a Wix platformján működik. A honlap kizárólag a működéséhez szükséges technikai sütiket használ. Ezek a sütik például: biztosítják a honlap megfelelő működését; fenntartják a böngészési munkamenetet; hozzájárulnak a honlap biztonságos használatához. Ezek a sütik nem alkalmasak a látogatók marketingcélú követésére. Milyen sütiket nem használunk? A honlap jelenleg nem alkalmaz: Google Analytics sütiket; Google Ads sütiket; Meta (Facebook) Pixel sütiket; TikTok Pixel sütiket; egyéb marketing- vagy statisztikai célú sütiket. A sütik kezelése A legtöbb böngésző lehetővé teszi a sütik kezelését, törlését vagy letiltását. A sütik letiltása esetén előfordulhat, hogy a honlap egyes funkciói nem működnek megfelelően. Kapcsolat Ha a sütik kezelésével kapcsolatban kérdése merül fel, az alábbi elérhetőségeken veheti fel velünk a kapcsolatot: Kovácsné Dr. Benkő Anita egyéni vállalkozó E-mail: csodavilagvarpalota@gmail.com Telefon: +36 70 622 4561

Szenzoros feldolgozás közérthetően: mit mondanak a legújabb kutatások, milyen jelek utalhatnak nehézségre, és mikor érdemes segítséget kérni? Szenzoros feldolgozás – mit mondanak a legújabb kutatások? Sok szülő mondja: "Olyan, mintha a gyermekem mindent túl erősen élne meg." Nem bírja a hangos zajokat. Zavarja a ruhacímke. Nem szereti, ha összekoszolódik a keze. Folyton mozog, ugrál, pörög. Vagy éppen keresi az erős ingereket: nekiütközik a bútoroknak, magasra mászik, szeret forogni. Sokan ilyenkor azt gondolják, hogy a gyermek „hisztis”, „válogatós” vagy „rosszalkodik”. Pedig gyakran egészen másról van szó. Nem az érzékszervekkel van a probléma. A legtöbb esetben nem a fül, a szem vagy a bőr működik rosszul. A kérdés inkább az, hogyan dolgozza fel az agy az érzékszervekből érkező információkat. Minden pillanatban óriási mennyiségű inger érkezik hozzánk: hangok, fények, érintések, testhelyzet, mozgás, egyensúlyi információk. Az agynak ezek közül kell kiválasztania, mi fontos, mit lehet figyelmen kívül hagyni, és hogyan reagáljon rájuk. Ezt nevezzük szenzoros feldolgozásnak. Mi történik, ha ez nehezebben működik? Ha az agy nehezebben szervezi az ingereket, annak nagyon sokféle jele lehet. Előfordulhat, hogy a gyermek: érzékeny a zajokra vagy az érintésre, nehezen viseli a zsúfolt környezetet, keresi az intenzív mozgásélményeket, ügyetlenebbnek tűnik, nehezebben figyel, hamar elfárad, vagy nehezen szabályozza az érzelmeit. Fontos azonban tudni, hogy ezek a tünetek önmagukban nem jelentik azt, hogy biztosan szenzoros feldolgozási nehézségről van szó. Hasonló viselkedés többféle fejlődési állapot vagy idegrendszeri sajátosság része is lehet, ezért mindig az egész gyermek működését érdemes vizsgálni. Mit találtak? A 2026-ban megjelent metaanalízis 23 randomizált, kontrollált vizsgálat eredményeit elemezte. Ezekben különböző fejlődési nehézségekkel élő gyermekek – többek között autizmus spektrumzavarral, ADHD-val, fejlődési koordinációs zavarral vagy egyéb szenzoros feldolgozási nehézségekkel élők – vettek részt. A kutatók azt találták, hogy a legerősebb bizonyítékok három területen jelentkeztek: 1. Motoros készségek A gyermekek ügyesebbé váltak a mozgáskoordinációban, az egyensúlyban és a mozgások összehangolásában. 2. Mindennapi önállóság Többen könnyebben boldogultak az öltözködéssel, étkezéssel, játékhelyzetekkel és más hétköznapi tevékenységekkel. Ezek a változások a családok mindennapjaiban is érzékelhetők voltak. 3. Egyéni célok elérése Talán ez a legérdekesebb eredmény. Nem minden gyermek ugyanazzal a problémával érkezett, ezért mindenkinél más célt tűztek ki. Volt, akinél az volt a cél, hogy könnyebben tudjon részt venni az óvodai játékokban, másnál az önálló öltözködés, a figyelmesebb részvétel vagy a kevesebb túlterhelődés. A kutatások szerint éppen ezekben az egyénre szabott célokban mutatkozott a legnagyobb javulás. Mit jelent ez a szülők számára? A legfontosabb üzenet talán az, hogy a gyermek viselkedése mögött gyakran nem akaratlanság vagy neveletlenség áll, hanem az, hogy az idegrendszere másképpen dolgozza fel a környezetből érkező ingereket. Ha ezt megértjük, a kérdés is megváltozik. Ahelyett, hogy azt kérdeznénk: "Miért viselkedik így?" érdemesebb azt megkérdezni: "Mit élhet át ilyenkor, és hogyan tudjuk őt támogatni?" Ez a szemlélet segít abban, hogy ne csak a tüneteket lássuk, hanem a mögöttük álló idegrendszeri működést is. Mit érdemes megjegyezni? A szenzoros feldolgozás nem divatos kifejezés, hanem az idegrendszer egyik alapvető működése. A kutatások egyre többet árulnak el arról, hogyan befolyásolja a mozgást, a figyelmet, a tanulást és a mindennapi alkalmazkodást. Bár még sok kérdés vár válaszra, az elmúlt évek eredményei egyre inkább azt mutatják, hogy a megfelelően felépített, célzott szenzoros integrációs beavatkozások több gyermek számára is kézzelfogható segítséget jelenthetnek – különösen a mozgás, a mindennapi aktivitások és a funkcionális fejlődés területén. A kutatások nem azt mutatják, hogy minden gyermeknek ugyanarra a terápiára van szüksége. Sokkal inkább azt, hogy a gondosan felépített, egyéni szükségletekhez igazított fejlesztés képes valódi változást elérni. Nem maga a hinta vagy az akadálypálya "fejleszt", hanem az, ahogyan a terapeuta ezeket tudatosan, a gyermek idegrendszeri működéséhez igazítva alkalmazza. Kovácsné dr. Benkő Anita, pszichológus Felhasznált irodalom Park, S. H., & Kim, E. Y. (2026). Effects of sensory integration therapy in children: A systematic review and meta-analysis of randomized controlled trials. Research in Developmental Disabilities. Randell, E. és mtsai. (2024). Exploring critical intervention features and trial processes in the evaluation of sensory integration therapy for autistic children. Trials.

Ismerje meg Tóthné Tuppa Anita gyógypedagógus, neurofeedback trénert. Személyre szabott gyermekfejlesztés, tanácsadás és neurofeedback tréning Sárkeresztesen. Tóthné Tuppa Anita Gyógypedagógus · Neurofeedback szaktréner · Mozgásterapeuta Több mint 30 éve kísérem gyermekek és családjaik fejlődését. Hiszem, hogy a bizalomra épülő kapcsolat és a gyermek egyéni szükségleteire építő fejlesztés teremti meg a sikeres közös munka alapját. 30+ év szakmai tapasztalat 2020 óta egyéni vállakozó Szakértői bizottsági tapasztalat Személyre szabott fejlesztés BEMUTATKOZÁS Hiszek abban, hogy minden gyermek képes fejlődni Előfordul, hogy gyermeke nehezen figyel, lassabban sajátítja el az olvasást vagy az írást, ügyetlenebb a mozgása, esetleg a tanulás több erőfeszítést igényel számára? Ezeknek a nehézségeknek gyakran összetett okai vannak, ezért fontos, hogy a fejlesztés mindig a gyermek egyéni szükségleteihez igazodjon. Tóthné Tuppa Anita vagyok, gyógypedagógus, neurofeedback szaktréner, mozgásterapeuta. Miben tudok segíteni? Válassza ki azt a szolgáltatást, amelyről többet szeretne megtudni. Gyógypedagógiai felmérés Neurofeedback Mozgásterápia RÓLAM Több mint 30 év tapasztalat gyermekek mellett Gyógypedagógusként közel 30 éve foglalkozom gyermekek fejlesztésével. Diplomámat 1995-ben szereztem a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolán oligofrénpedagógia–pszichopedagógia szakon. 2012-ben pedig az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karán szakvizsgázott pedagógus lettem, gyógypedagógiai szakterületen (gyógypedagógiai szakértő, gyógypedagógiai gyakorlatvezető, vezetőtanár specializáció). Pályafutásom során tanulásban akadályozott, értelmileg akadályozott és autizmus spektrumzavarral élő gyermekek fejlesztésében, valamint pedagógiai szakszolgálati munkában szereztem több évtizedes tapasztalatot. Dolgoztam Pedagógiai Szakszolgálatnál ahol nevelési tanácsadás keretében iskolaérettségi vizsgálatokkal, tanulási, magatartási és beilleszkedési nehézségek feltárásával, prevenciójával, valamint személyre szabott fejlesztésével foglalkoztam, később pedig a Megyei Szakértői Bizottság munkatársaként sajátos nevelési igényű gyermekek diagnosztikájában vettem részt. Jelenleg egyéni vállalkozóként Sárkeresztesen fogadom a hozzám forduló gyermekeket és családjaikat. Munkám során gyógypedagógiai felméréssel, neurofeedback tréninggel, komplex mozgásterápiával és egyéni fejlesztéssel támogatom a gyermekek fejlődését. Szakmai szemléletem Miért komplex megközelítés? A gyermek fejlődését egyszerre befolyásolja az idegrendszer érettsége, a mozgásfejlődés, a figyelem, a tanulási képességek és a környezet. Ezért fontosnak tartom, hogy ne csupán egy-egy tünetet kezeljünk, hanem a gyermek egészét lássuk. A gyógypedagógiai felmérés, a komplex mozgásterápia és a neurofeedback együtt olyan alapokat teremthetnek, amelyek hosszú távon is támogatják a fejlődést. Miért éppen neurofeedback és mozgásterápia? Munkám során mindig fontosnak tartottam, hogy a hagyományos gyógypedagógiai módszereket korszerű eljárásokkal egészítsem ki. Ennek jegyében 2009-ben neurofeedback szaktréner képesítést szereztem, majd 2022-ben elvégeztem az akkreditált Komplex Mozgásterapeuta képzést. Hiszek abban, hogy a két módszer jól kiegészíti egymást: míg a neurofeedback az idegrendszer önszabályozását támogatja, addig a komplex mozgásterápia a tanuláshoz szükséges idegrendszeri érési folyamatokat segíti. Hiszem, hogy minden gyermek egyedi. Ezért a sikeres fejlesztés alapja számomra a bizalom, a gyermek egyéni szükségleteinek megismerése és a szülőkkel való szoros együttműködés. Célom, hogy a hozzám forduló gyermekek magabiztosabban, több sikerélménnyel és örömmel tudjanak fejlődni. Így dolgozunk együtt Kapcsolatfelvétel Telefonon vagy e-mailben röviden átbeszéljük, miben szeretnének segítséget, és megbeszéljük az első találkozás célját. Ha bizonytalanok, abban is segítek, melyik szolgáltatás lehet a legmegfelelőbb. 1 Első találkozás Minden esetben részletes anamnézissel és komplex gyógypedagógiai, valamint mozgásállapot-felméréssel kezdődik. Majd játékos feladatok segítségével feltérképezem erősségeit és a fejlesztést igénylő területeket. 2 Közös értékelés Végül átbeszéljük a tapasztalatokat, megválaszolom a felmerülő kérdéseket, és személyre szabott fejlesztési javaslatot készítek, hogy közösen megtaláljuk a gyermek számára legmegfelelőbb utat. 3 Következő lépések Az első találkozás után közösen meghatározzuk a legmegfelelőbb irányt. Célom, hogy gyermeke olyan segítséget kapjon, amely hosszú távon is a fejlődését szolgálja. 4 Ha bizonytalan abban, hogy gyermeke számára milyen támogatás lenne a legmegfelelőbb, keressen bizalommal! Egy rövid beszélgetés során együtt átgondoljuk, milyen irányba érdemes elindulni.

Keressen minket bizalommal! Elérhetőségek, telefonszámok és pontos címek a várpalotai és sárkeresztesi szakemberekhez. Kérjen időpontot még ma! Mail Phone Tóthné Tuppa Anita tanita.dok@gmail.com +36 30 515 6963 Location Mail Phone Kovácsné dr. Benkő Anita Csodavilág Mozgás és Mentálhigiénés Stúdió, 8100 Várpalota, Rákóczi utca 22. csodavilagvarpalota@gmail.com +36 70 622 4561

Hogyan ismerhető fel a gyermekkori étkezési zavar és a testképzavar? Olvasson a háttérben álló szorongásról, lelki okokról és a segítségnyújtás lehetőségeiről. Étkezési zavarok jelei Az étkezési zavar bármilyen nemű és társadalmi-gazdasági háttérrel rendelkező gyermekeket érinthet, ezért aggodalomra ad okot, ha gyermekednél észreveszed az alábbiakban tüneteket. Az evészavarok gyakran lassan fejlődnek ki, így gyermeked először csak néhány, enyhe tünetet mutathat. Fontos, hogy felismerd és megfigyeld a gyermek étellel való kapcsolatában kialakuló szokatlan mintákat. A néhány hétnél tovább tartó egészségtelen szokásokat mindig komolyan kell venni, még akkor is, ha gyermeked nem fogyott (vagy hízott) jelentős mértékben. 1. Gyermeke rosszul érzi magát a saját testében A testképprobléma nem minden étkezési zavar oka; a rendellenes táplálkozás gyökerei gyakranszorongásban, depresszióban, rossz önértékelésben, traumában vagy a gyermek érzelmi életének más aspektusában keresendők. Ennek ellenére a testképproblémák minden bizonnyal hozzájárulhatnak az étkezési zavarokhoz. Ha gyermeked folyamatosan „kövérnek” nevezi magát, vagy bizonyos testrészeket kritizál (például a hasát vagy a combját), az jele lehet annak, hogy valami nincs rendben. A testképzavar másik jele az, hogy nem hajlandó testhezálló ruhát viselni, még olyan helyzetekben sem, amikor az elfogadható és praktikus: például, ha nem visel fürdőruhát a strandon, vagy pólót és rövidnadrágot nagyon meleg időben. 2. A gyermek étkezéssel kapcsolatos hozzáállása megváltozott, negatívabb lett Gyermeked rendszeresen fejezi ki bűntudatát vagy megbánását, miután magas kalóriatartalmú ételeket fogyasztott? Aggodalmának ad hangot amiatt, hogy „meghízik” még egy normál adag étel elfogyasztása után is? Az ilyen félelmek gyakran az első lépést jelentik az evészavarok felé. Az étellel kapcsolatos szorongás egyéb jelei közé tartozik, ha nem hajlandó enni nyilvános helyeken vagy barátok és családtagok előtt. Végül, bizonyos étkezési zavarok (általában falászavar vagy bulimia) azzal a tendenciával járnak, hogy eltitkolják az ételt, vagy hazudnak az ételfogyasztásról. Ha például rendszeresen sok cukorkapapírt vagy üres chips-zacskót talál gyermeke ágya alatt, az problémát jelezhet. 3. Gyermeke érzelmileg közönyösnek vagy tompának tűnik Az étkezési zavarok gyakran bizonyos mértékű disszociációval járnak. Gyakran arról számolnak be, hogy „zombinak” vagy „elrévedtnek” érzik magukat, mintha ott se lennének az adott pillanatban. Néha úgy érzik, mintha távolról figyelnék magukat, és képtelenek megállni, irracionálisan viselkedjenek. Ha gyermeked szokatlanul „távolinak” tűnik, vagy mintha robotpilóta üzemmódban működne, meg kell próbálnod kideríteni, mi okozta a viselkedésének megváltozását. Az étkezési zavarokon kívül a deperszonalizáció lehetséges okai közé tartozik a depresszió, a disszociatív zavarok, a szorongás és más mentális egészségi állapotok. 4. Gyermeke szigorú „étkezési szabályokat” dolgozott ki Az élelmiszer-korlátozás nem mindig éhezés formájában jelentkezik, különösen az étkezési zavar korai szakaszában. Előfordulhat, hogy gyermeked azzal kezdi, hogy bizonyos ételeket tiltottnak nyilvánít, miközben továbbra is „elfogadható” ételeket eszik normál mennyiségben. Idővel azonban az elfogadható élelmiszerek listája egyre rövidebb lesz, ami már alultápláltságot okozhat. Ne feledd, hogy az evészavarokkal küzdők néha az egészséges táplálkozás iránti újonnan felfedezett érdeklődést használják fel arra, hogy elfedjék étkezési szükségleteiket. Bár az egészséges táplálkozást ösztönözni kell, ha úgy tűnik, hogy gyermeked pánikba esik attól, hogy valami „egészségtelen” ételt fog enni (még ritkán és mértékkel is), meg kell tudakolni tőle, hogy valójában mi vezérli a döntéseit. 5. Gyermeked a perfekcionizmus jeleit mutatja, vagy diagnosztizált mentális egészségi állapota van A kutatások kimutatták, hogy a perfekcionisták és a „jól teljesítők” nagyobb kockázatnak vannak kitéve az étkezési zavarok kialakulásának. Az evészavar kialakulásának további kockázati tényezői közé tartozik az obcesszív-kompulzív zavar (kényszerbetegség), a krónikus szorongás, a depresszió. Természetesen nem mindenkinél alakul ki evészavar, akinek ilyen diagnózisa van, de fontos figyelned a gyermek étkezésének változásait, ha tudod, hogy gyermeked más mentális zavarral is küzd. 6. Érzed, hogy valami nem stimmel a gyermeked ételhez való hozzáállásában A szülők gyakran megérzik, hogy valami „nem stimmel” gyermekük étkezési szokásaival kapcsolatban. Azonban gyakran figyelmen kívül hagyják kezdeti megérzéseiket. Szülőként könnyebb azt gondolni, hogy túl sokat aggódunk, vagy hogy gyermekünk éppen egy „fázison” megy keresztül, különösen akkor, ha nem fogyott le látványos mértékben. Mindazonáltal létfontosságú annak megértése, hogy a rendezetlen étkezés bármilyen szintje jelentős szorongást okozhat, még akkor is, ha csekély mértékben vagy egyáltalán nem fogy le a gyermek. Ha gyanítod, hogy gyermekednek nehézségei vannak az étkezéssel vagy a testképével kapcsolatban, légy vele megértő, s fordulj szakemberhez. Minél korábban kap segítséget, annál kevésbé valószínű, hogy problémái súlyosbodnak. Bár az étkezési zavarok nagyon súlyossá válhatnak, akkor is nagyon jól kezelhetők, ha korai szakaszukban észlelik. Terápiáját gyermekpszichiáter és klinikai szakpszichológus végzi közösen. Kovácsné dr. Benkő Anita

Nemzetközi és hazai folyóiratokban megjelent tudományos publikációim a gyermekpszichológia, genetika, személyiségpszichológia és pszichofarmakológia területéről. A tudományos kutatás mindig meghatározó része volt szakmai pályámnak. Az alábbi közlemények a kutatócsoportokkal végzett közös munkák eredményei, amelyek hazai és nemzetközi szakfolyóiratokban jelentek meg. A kutatások elsősorban a pszichiátriai genetika, a szerotoninrendszer működése, a személyiségvonások biológiai háttere és a neuropszichofarmakológia témaköréhez kapcsolódtak. Bár jelenlegi munkám középpontjában a gyermekek és családjaik támogatása áll, kutatói szemléletem ma is meghatározza szakmai gondolkodásomat. Fontosnak tartom, hogy a gyakorlati munkám során is a tudományosan megalapozott ismeretekre és bizonyítékokon alapuló módszerekre építsek. Folyóiratokban megjelent publikációk: Mirnics, Z., Heincz, O., Bagdy, G., Surányi, Z., Gonda, X., Benko, A. , Molnar, E., Jakšić, N., Lazary, J. és Juhasz, G.: The relationship between the big five personality dimensions and acute psychopathology: mediating and moderating effects of coping strategies. Psychiatria Danubia . 4. sz. 379-388. 2013 John, B., Mirnics, Zs., Bagdy, Gy., Gonda, X., Benkő, A ., Molnár, E., Lazáry, J. és Surányi, Zs.: Klaszteralapú Big Five-személyiségprototípusok kapcsolata patológiás mutatókkal. Psychologia Hungarica Caroliensis. 1. 1. sz. 10-29. 2013 Teljes cikk megtekintése Pap, D., Gonda, X., Molnar, E., Lazary, J., Benko, A. , Downey, D., Thomas, E., Chase, D., Toth, Z.G., Mekli, K., Platt, H., Payton, A., Elliott, R., Anderson, I.M., Deakin, J.F., Bagdy, G. és Juhasz, G.: Genetic variants in the catechol o methyltransferase gene are associated with impulsivity and executive function: Relevance for major depression. American Journal of Medical Genetics Part B, Neuropsychiatric Genetics . 159B . 8. sz. 928-940. 2012 Telek, T., Gonda, X., Lazary, J., Benko, A ., Pap, D., Vargha, A. és Bagdy, G.: The possible protective role of personality dimensions against PMS. Psychiatry Research , 179. 1. sz. 81-85. 2010 Molnar, E., Lazary, J., Benko, A., Gonda, X., Pap, D., Mekli, K., Juhasz, G., Kovacs, G., Kurimay, T., Rihmer, Z. és Bagdy, G.: Seasonality and Winter-Type Seasonal Depression Are Associated With the rs731779 Polymorphism of the serotonin-2A Receptor Gene. European Neuropsychopharmacology, 20 . 9. sz. 655-662. 2010 Teljes cikk megtekintése Benko, A. , Lazary, J., Molnar, E., Gonda, X., Tothfalusi, L., Pap, D., Mirnics, Z., Kurimay, T., Chase, D., Juhasz, G., Anderson, I.M., Deakin, J.F.W. és Bagdy, G.: Significant Association Between the C(1019)G Functional Polymorphism of the HTR1A Gene and Impulsivity. American Journal of Medical Genetics Part B, Neuropsychiatric Genetics , 153B . 2. sz. 592-599. 2010 Teljes cikk megtekintése Lazary, J., Lazary, A., Gonda, X., Benko, A ., Molnar, E., Hunyady, L., Juhasz, G. és Bagdy, G.: Promoter Variants of the Cannabinoid Receptor 1 Gene (CNR1) in Interaction with 5 HTTLPR Affect the Anxious Phenotype. American Journal of Medical Genetics Part B, Neuropsychiatric Genetics , 150B . 8. sz. 1118-1127. 2009 Lazáry, J., Gonda, X., Benkő, A ., Gácser, M. és Bagdy, Gy.: Association of affective family history with depressive phenotype is mediated by affective temperaments. Psychiatry Research , 168 . 2. sz. 145-152. 2009 Bagdy, G., Filakovszky, J., Kántor ,S., Juhász, G., Graf, M., Jakus, R., Gonda, X., Zsombók, T., Ádori, C., Balogh, B., Kirilly, E., Andó, R. D., Lazáry, J., Gyöngyösi, N., Benkő, A ., Molnár, E., és Kitka, T.: A szerotonin a központi idegrendszerben: kirándulás a neurobiológiától, genetikától a farmakológia, pszichiátria és neurológia felé. Orvosképzés. 84 . sz. 73-92. 2009 Lazary, J., Lazary, A., Gonda, X., Benko, A ., Molnar, E., Juhasz, G. és Bagdy, G.: New evidence for the association of the serotonin transporter gene (SLC6A4) haplotypes, threatening life events, and depressive phenotype. Biological Psychiatry. 64 . 6. sz. 498-504. 2008 Ando, R.D., Benko, A. , Ferrington, L., Kirilly, E., Kelly, P.A. és Bagdy, G.: Partial lesion of the serotonergic system by a single dose of MDMA results in behavioural disinhibition and enhances acute MDMA induced social behaviour on the social interaction test. Neuropharmacology. 50. 7. sz. 884-896. 2006 Teljes cikk megtekintése Kirilly, E., Benko, A ., Ferrington, L., Ando, R.D., Kelly, P.A. és Bagdy, G.: Acute and long term effects of a single dose of MDMA on aggression in Dark Agouti rats. International Journal of Neuropsychopharmacology , 9. 1. sz. 63-76. 2006 Teljes cikk megtekintése Kantor, S., Jakus, R., Balogh, B., Benko, A . és Bagdy, G.: Increased wakefulness, motor activity and decreased theta activity after blockade of the 5 HT2B receptor by the subtype selective antagonist SB 215505. British Journal of Pharmacology, 142 . 8. sz. 1332-1342. 2004 Teljes cikk megtekintése Könyvfejezetek: Benkő, A .: Az életpálya építéshez szükséges kompetenciák bemutatása. In: Gellén, M. (szerk.) Osztályfőnöki információs programfüzet. Pályaorientációval foglalkozó osztályfőnöki órák tartásához, 10. évfolyam. Zala Megyei Pedagógiai Szakszolgálat kiadványa . Zalaegerszeg. 2020 Benkő, A. : Személyes beszámolók az első néhány óráról. In: Bagdy, G. (szerk.) Amit az ecstasyról tudni kell. Akadémia Kiadó . Budapest. 91-94. 2006 Benkő, A. : Személyes beszámolók a másnap, harmadnap jelentkező hatásokról. In: Bagdy, G. (szerk.): Amit az ecstasyról tudni kell. Akadémia Kiadó. Budapest. 121-122. 2006 Benkő, A. : Személyes beszámolók a hetekkel, hónapokkal, évekkel később jelentkező hatásokról. In: Bagdy, G. (szerk.): Amit az ecstasyról tudni kell. Akadémia Kiadó . Budapest. 140-142. 2006 Benkő A. , Lazáry, J. és Bagdy G.: Gyakori kérdések az ecstasyról In: Bagdy, G. (szerk.): Amit az ecstasyról tudni kell. Akadémia Kiadó . Budapest. 178-189. 2006 Juhász, P., Benkő, A .: Interjúk az ecstasy hatásáról. In: Bagdy, G. (szerk.): Amit az ecstasyról tudni kell. Akadémia Kiadó . Budapest. 52-91. 2006

Végrehajtó funkciók gyermekkorban: figyelem, munkamemória, impulzuskontroll és tervezés. Gyakorlati példák szülőknek, közérthetően. Végrehajtó funkciók – az agy „irányítóközpontja” Sokszor azt gondoljuk, hogy egy gyermek azért feledékeny, szétszórt vagy nehezen tartja be a szabályokat, mert nem figyel eléggé vagy nem akar együttműködni. A háttérben azonban gyakran a végrehajtó funkciók eltérő működése áll. A végrehajtó funkciók olyan magasabb rendű gondolkodási folyamatok, amelyek segítenek abban, hogy célokat tűzzünk ki, megtervezzük a teendőinket, irányítsuk a figyelmünket, szabályozzuk az érzelmeinket és rugalmasan alkalmazkodjunk az új helyzetekhez. Milyen készségek tartoznak ide? Figyelemszabályozás – a fontos információkra tudjunk összpontosítani. Munkamemória – fejben tudjuk tartani és felhasználni az információkat. Tervezés és szervezés – egy feladat lépéseinek megtervezése. Impulzuskontroll – megállni, mielőtt cselekszünk. Kognitív rugalmasság – alkalmazkodni a változásokhoz, más megoldást keresni. Problémamegoldás – több lehetőség közül kiválasztani a legmegfelelőbbet. Érzelemszabályozás – a viselkedés irányítása erős érzelmek mellett is. Hol "laknak" ezek a funkciók az agyban? Bár gyakran a homloklebenyről beszélünk, valójában a végrehajtó funkciók nem egyetlen agyterülethez kötődnek. Több agyi hálózat dolgozik összehangoltan. A legfontosabb szerepet a prefrontális kéreg tölti be, amely a tervezésért, döntéshozatalért és önszabályozásért felel. Ehhez kapcsolódik a parietális kéreg, amely a figyelem irányításában vesz részt, az elülső cinguláris kéreg, amely segíti a hibák észlelését és a konfliktusok kezelését, valamint a bazális ganglionok, amelyek a cselekvések kiválasztását és a szokások kialakulását támogatják. Az érzelmi szabályozásban a limbikus rendszer, a mozgások és a készségek finomhangolásában pedig a kisagy is fontos szerepet játszik. Más szóval: a végrehajtó funkciók egy jól összehangolt agyi hálózat működésének eredményei. Miért fontos ez a mindennapokban? Ha ezek a funkciók még éretlenek vagy nehezebben működnek, a gyermeknél megjelenhet: figyelmetlenség, szétszórtság, feledékenység, impulzív viselkedés, nehézség a feladatkezdésben vagy befejezésben, gyenge időbeosztás, könnyű kibillenés váratlan helyzetekben. Milyen helyzetekben van szükség végrehajtó funkciókra? A végrehajtó funkciókat a gyermek szinte minden nap használja – sokszor úgy, hogy észre sem vesszük. Az iskolában, otthon és a társas kapcsolatokban egyaránt ezek segítik a hatékony működést. Az iskolában A végrehajtó funkciók szerepet játszanak például abban, hogy a gyermek: végighallgassa a tanári utasítást, és emlékezzen a több lépésből álló feladatra (munkamemória); elkezdjen dolgozni anélkül, hogy folyamatosan noszogatni kellene (feladatindítás); hosszabb ideig fenntartsa a figyelmét egy tanórán vagy dolgozat közben (figyelemszabályozás); ellenőrizze saját munkáját, és észrevegye a hibáit (önmonitorozás); beossza az idejét egy dolgozat vagy házi feladat elkészítése során (tervezés); alkalmazkodjon, ha a tanár menet közben változtat a feladaton (kognitív rugalmasság); kivárja a sorát, ne szóljon közbe, ne reagáljon impulzívan (gátlás). Otthon Otthoni helyzetekben is folyamatosan szükség van ezekre a készségekre. Például amikor a gyermek: reggel önállóan készülődik az iskolába; összepakolja a táskáját; sorrendben végzi el az esti teendőket; befejez egy játékot, mielőtt újba kezdene; képes kezelni, ha valami nem úgy alakul, ahogy elképzelte. A társas kapcsolatokban A végrehajtó funkciók segítenek abban is, hogy a gyermek: kivárja, amíg a másik befejezi a mondandóját; alkalmazkodjon a játék szabályaihoz; elfogadja, ha veszít; felismerje saját érzelmeit és megfelelően reagáljon rájuk; konfliktushelyzetben ne az első indulat vezesse. Mire figyelhet a szülő? Ha a végrehajtó funkciók fejletlenebbek vagy nehezebben működnek, a gyermek például: gyakran elveszíti a felszerelését; elfelejti, mit kértek tőle néhány perce; nehezen kezd bele a feladatokba; sokszor félbehagyja, amit elkezdett; kapkod, figyelmetlen hibákat vét; nehezen viseli a változásokat; könnyen kizökken vagy elterelődik; gyakran közbeszól, impulzívan reagál; csak folyamatos emlékeztetéssel tudja elvégezni a napi teendőket. Ez nem feltétlenül jelent diagnózist vagy alacsony intelligenciát. Sokkal inkább azt mutatja, hogy az idegrendszer egyes szabályozó folyamatai még támogatást igényelnek. Jó hír, hogy fejleszthetők! A végrehajtó funkciók gyermekkorban és serdülőkorban intenzíven fejlődnek. Játékos feladatokkal, mozgásfejlesztéssel, megfelelő kihívásokkal, valamint szükség esetén célzott fejlesztő módszerekkel ezek a készségek jól támogathatók. A cél nem csupán az, hogy a gyermek jobban teljesítsen az iskolában, hanem hogy magabiztosabban tudja irányítani saját figyelmét, viselkedését és gondolkodását, ami hosszú távon az önállóság és a sikeres mindennapok alapja. Szerző: Kovácsné dr. Benkő Anita, pszichológus Felhasznált szakirodalom Diamond, A. (2013). Executive Functions. Annual Review of Psychology, 64, 135–168. https://doi.org/10.1146/annurev-psych-113011-143750 Anderson, P. J. (2002). Assessment and development of executive function during childhood. Child Neuropsychology, 8(2), 71–82. Zelazo, P. D., Carlson, S. M., & Kesek, A. (2008). The Development of Executive Function in Childhood. In C. A. Nelson & M. Luciana (Eds.), Handbook of Developmental Cognitive Neuroscience (2nd ed.). MIT Press. Lezak, M. D., Howieson, D. B., Bigler, E. D., & Tranel, D. (2012). Neuropsychological Assessment (5th ed.). Oxford University Press.

Kovácsné Dr. Benkő Anita konferencia-előadásai hazai és nemzetközi tudományos rendezvényeken. A szakmai tudás megosztása számomra a folyamatos fejlődés és együttműködés fontos része. Az alábbiakban tudományos konferenciákon, szakmai rendezvényeken, workshop-okon és továbbképzéseken tartott előadásaim, valamint felkérésre megtartott szakmai előadásaim találhatók. Kovácsné dr. Benkő Anita. A TSMT® mint vizsgálómódszer és terápiás lehetőség. Fejér Megyei Pedagógiai Szakszolgálat, Szakszolgálati hét , Székesfehérvár. 2026. Kovácsné dr. Benkő Anita. Korai kötődés. Anyatejes világnap. Thury -vár, Várpalota. 2022. Benkő, A . A gyermekbántalmazás felismerése és kezelése a Szakszolgálatok kereteiben. Eltérő-fejlődés konferencia . Gyál. 2015 Benkő, A. , & Schönsteinné Kovács, I. Filmterápia workshop. Szakmai Konferencia . Gyál. 2011 Benkő, A. , & Schönsteinné Kovács, I. Művészetek a serdülők terápiájában. Magatartás- és tanulási zavaros gyermek az iskolában és a családban. Szakmai Konferencia. Gyál. 2010 Benkő, A ., Lazáry, J., Molnár, E., Gonda, X., Pap, D., Juhász, G., & Bagdy, G. Impulsivity and the C(-1019)G functional polymorphism of the HTR1A gene. 22nd ECNP Congress . September 12–16. Istanbul. 2009 Lazáry, J., Gonda, X., Benkő, A. , Juhász, G., & Bagdy, G. Genetic interaction of the serotonin transporter and the cannaninoid receptro 1 affects the anxious phenotype. 22nd ECNP Congress . September 12–16. Istanbul. 2009 Lazáry, J., Gonda, X., Benkő, A ., Molnár, E., Papp, D., & Bagdy, G. Szerotonin transzporter gén és súlyos életesemények gén-gén-környezet interakciós hatása a depresszióra való hajlamra. Magyar Pszichiátriai Társaság XV. Vándorgyűlés . Január 28–31. Absztrakt: Psychiatria Hungarica. Debrecen. 2009 Pap, D., Gonda, X., Lazáry, J., Benkő, A ., Molnár, E., & Bagdy, G. The association of pain vigilance and awareness with subclinical depression. 22nd ECNP Congress . September 12–16. Istanbul. 2009 Andó, R. D., Ádori, Cs., Kirilly, E., Kovács, G. G., Benkő, A ., & Bagdy, G. Fluoxetine-induced acute anxiogenic effect is attenuated six months after a serotonergic damage caused by MDMA despite recovery of neocortical areas but not hippocampus. ECNP-AEP Interactive Seminar in Neuropsychopharmacology . Abstract: 49. April 10–12. Siófok. 2008 Benkő, A ., Gonda, X., Lazáry, J., Molnár, E., Pap, D., Kátai, Z., Ashaber, M., & Bagdy, G. Impulsivity, aggression, and hopelessness related to subthreshold depression in a Hungarian sample. ECNP-AEP Interactive Seminar in Neuropsychopharmacology. Abstract, 55. April 10–12. Siófok. 2008 Gonda, X., Fountoulakis, K., Lazary, J., Pap, D., Benko, A ., Ashaber, M., Rihmer, Z., & Bagdy, G. 5-HTTLPR s allele is not associated with coping styles inspite of its association with subclinical depression. Fundamental and Clinical Pharmacology, 2, SCP005. Serotonin Club Satellite Meeting . July 17–20. Oxford. 2008 Lazary, J., Lazary, A., Gonda, X., Benko, A. , Molnar, E., Juhasz, G., & Bagdy, G. New interpretation of the gene-environment model of depression with haplotypes tagging the serotonin transporter gene (SLC6A4). NewMood AGM Conference . April 4–6. Stockholm. 2008 Lazary, J., Lazary, A., Gonda, X., Benko, A. , Molnar, E., Papp, D., Juhasz, G., & Bagdy, G. Analyses of haplotypes tagging the serotonin transporter gene (SLC6A4) provide new evidence for the gene × environment model of depression. 21st ECNP Congress . Abstract: European Neuropsychopharmacology, 18(4), S312. August 30–September 3. Barcelona. 2008 Lazary, J., Lazary, A., Gonda, X., Benko, A ., Molnar,E., Ashaber, M., Juhasz, G., & Bagdy, G. Haplotype analyses of the serotonin transporter gene (SLC6A4) provide new interpretation for the gene × environment model of depression. Serotonin Club Satellite Meeting . Abstract: Fundamental and Clinical Pharmacology, 2, SCP002. July 17–20. Oxford. 2008 Lazary, J., Lazary, A., Gonda, X., Benko, A. , Molnar,E., Ashaber, M., Juhasz, G., & Bagdy, G. Haplotype analyses of the serotonin transporter gene (SLC6A4) provide new interpretation for the gene × environment model of depression. Serotonin Club Satellite Meeting . Abstract: Fundamental and Clinical Pharmacology, 2, SCP002. July 17–20. Oxford. 2008 Lazary, J., Gonda, X., Benko, A ., Molnar, E., Telek, T., Gacser, M., & Bagdy, G. Depressive phenotype, affective family history and affective temperaments. ECNP-AEP Seminar in Neuropsychopharmacology. Abstract, 51. April 10–12. Siófok. 2008 Molnár, E., Lazáry, J., Benkő, A ., Gonda, X., Pap, D., Ashaber, M., Kátai, Z., & Bagdy, G. Association of affective temperaments and neuroticism with subclinical seasonal affective disorder. ECNP-AEP Interactive Seminar in Neuropsychopharmacology . Abstract, 51. April 10–12. Siófok. 2008 Pap, D., Gonda, X., Lazary, J., Benko, A ., Molnar, E., & Bagdy, G. Somatisation and subthreshold depression. ECNP-AEP Interactive Seminar in Neuropsychopharmacology . Abstract, 52. April 10–12. Siófok. 2008 Telek, T., Gonda, X., Juhasz, G., Lazáry, J., Benko, A ., Pap, D., Vargha, A., & Bagdy, G. Temperament and character in the background of premenstrual symptomatology: the role of possible protective factors. World Congress of Psychiatry. Absztraktkötet, XIV. Prága. 2008 Benko, A. , Lazary, J., Gonda, X., Juhasz, G., & Bagdy, G. Behavioural and personality traits related to subthreshold depression in a Hungarian sample. A preliminary study. NewMood AGM Conference . April 16–17. Budapest. 2007 Lazary, J., Gonda, X., Benko, A. , Juhasz, G., & Bagdy, G. Preliminary results of the human genetic NewMood study: the Budapest and Manchester collaboration. NewMood AGM Conference. April 16–17. Budapest. 2007 Ando, R. D., Adori, C., Kirilly, E., Kovacs, G. G., Benko, A ., & Bagdy, G. Fluoxetine-induced acute anxiogenic effects is attenuated six months after a serotonergic damage caused by MDMA despite recovery of neocortical areas but not hippocampus. A Magyar Pszichofarmakológiai Társaság IX. Kongresszusa. Absztrakt: Neuropsychopharmacologia Hungarica, 8(2), 15. October 5–7. Tihany. 2006 Bagdy, G., Gyöngyösi, N., Kitka, T., Lazáry, J., Balogh, B., Benkő, A ., Andó, R. D., & Kántor, S. Klinikai hatások előrejelzése a központi idegrendszerre ható gyógyszerek fejlesztésében: alvás és EEG vizsgálatok rágcsálókban. MBKE Gyógyszerbiokémiai Szakosztály XXI. Munkaértekezlet . Május 22–24. Balatonőszöd. 2006 Bagdy, G., Gyongyosi, N., Kitka, T., Balogh, B., Benko, A ., Ando, R. D., & Kantor, S. Prediction of clinical effects in CNS drug research: rodent sleep and EEG studies. Az MFT II. tavaszi experimentális szimpóziuma. Június 3. Pécs. 2006 Benkő, A. , & Molnár, E. Az MDMA ('Ecstasy) rövid és hosszú távú hatásai a napszaki ritmusra és az alvásra. XXVII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia. Március 21–24. Pécs. 2005 Molnár, E., & Benkő, A . A szerotonin 2-es receptorcsalád egyik altípusának, az 5-HT2B receptornak a szerepe az alvás szabályozásában. XXVII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia. Március 21–24. Pécs. 2005 Bagdy, G., Benkő, A. , Andó, R. D., & Kántor, S. Serotonin and anxiety: Different receptors, roles and mechanisms. Proceedings of the CINP CE/EE Regional Meeting . Abstract: Psychiatrie, 8(4), 14. September 9–12. Brno. 2004 Bagdy, G., Kantor, S., Juhasz, G., Balogh, B., Modos, E. A., Ando, R. D., Adori, C., Kirilly, E., Graf, M., Moszkovkin, G., Kovacs, G. G., Jakus, R., Anheuer, Z. E., Nagy, R., Benko, A. , Molnar, E., & Csontos, I. MDMA-treated rats: Acute and long-term behavioural effects (circadian patterns, motor activity, sleep, social behaviour, anxiety, aggression). Ecstasy Damage Mid-Term Meeting. Firenze. 2004 Bagdy, G., Balogh, B., Kántor, S., Jakus, R., Molnár, E., & Benkő, A . Az MDMA (Ecstasy) akut és hosszú távú hatásai a napszaki ritmusra és az alvásra. A Magyar Alvástársaság szimpóziuma . Budapest. 2004 Balogh, B., Jakus, R., Kantor, S., Graf, M., Benko, A ., & Bagdy, G. Effects of 3,4-Methylenedioxymethamphetamine on motor activity, sleep and circadian patterns in drug-naive rats and rats previously exposed to MDMA. EPHAR. Abstract: Fundamental and Clinical Pharmacology , 18(1), 104. July 14–17. Porto. 2004 Benkő, A ., Balogh, B., Molnár, E., Gyöngyösi, N., Kántor, S., & Bagdy, G. Az MDMA ('Ecstasy') rövid és hosszú távú hatásai a motoros aktivitásra, az alvásra és az agyi anyagcsere változásaira. V. Magyar Viselkedésélettani Konferencia. Budapest. 2004 Kantor, S., Jakus, R., Balogh, B., Benko, A ., & Bagdy, G. Increased wakefulness, motor activity and decreased theta activity after selective blockade of the 5-HT2B receptor by the subtype-selective antagonist SB-215505. 17th Congress of the ESRS. Abstract: Journal of Sleep Research, 13(1), 382. October 5–9. Prague. 2004

TSMT® terápia, neurofeedback tréning, mozgásfejlesztés és komplex állapotfelmérés árai Sárkeresztesen Tóthné Tuppa Anita gyógypedagógusnál. Kérjen időpontot! Vizsgálatok: Komplex felmérés 20000 Ft Vizsgálati vélemény 10000 Ft Fejlesztések: Neurofeedback tréning 10000 Ft Mozgásfejlesztés: 10000 Ft

Hasznos információk a gyermekfejlesztésről. Olvasson az ADHD, a hiperaktivitás, a tanulási zavarok és a TSMT terápia előnyeiről szakértőink tollából. Böngésszen cikkeink között, és ismerje meg közelebbről azokat a témákat, amelyek sok család mindennapjait érintik: Idegrendszeri fejlődés: Végrehajtó funkciók - az agy „irányítóközpontja” Szociális funkciózavar ADHD - Túlmozgásos figyelemzavar Miért nem tud figyelni a gyermekem? Iskolakezdés és tanulás: Elsős a családban Tanulási zavar Tanulási zavarral küzdők érzelmi szükségletei Érzelmek és viselkedés: Internetes zaklatás Agresszív lett a gyermekem Étkezési zavarok jeleni Fejlesztések és terápiák: Terápiák útvesztője Tudományos percek: Miért nem elég, ha a gyermek „csak mozog”? Szenzoros feldolgozás – mit mondanak a legújabb kutatások? HAMAROSAN :)