Mit tehet a szülő, ha a gyermek tanulási zavarral, diszlexiával küzd? Ismerje fel a jeleket időben, és segítse az iskolai felkészülést mozgásfejlesztéssel! Tanulási zavar Mi a tanulási zavar? Az egyébként normál intelligenciával rendelkező érintettek nehezen tudnak lépést tartani más gyerekekkel az óvodában és az iskolában. A tanulási zavar összefügghet az olvasással, az írással vagy a számolással. Tünetek és jelek A tanulási zavar általában az iskolában jelentkezik, de gyakran korábban is felismerhető. Lényeges tehát, hogy az érintett gyerekeknek nagy nehézségei vannak az új tartalmak elsajátításában. Ez vonatkozhat általánosságban a tanulásra vagy a részterületek valamelyikére. Ha a tanulási zavar minden területet érint, a gyerekek nem tudják elég gyorsan megtanulni a szükséges tartalmat. Feledékenynek tűnnek, nem sikerül a leckék elsajátítása. Nem tudnak hatékony tanulási stratégiát kialakítani maguknak, és a kudarcok miatt feladják. A kezeletlen tanulási zavarok társadalmi elszigeteltséghez és önbizalomvesztéshez vezetnek az érintetteknél. A normál szakmai életbe való belépést megnehezítik a rossz iskolai osztályzatok. Ördögi kör jön létre, amely önmagában nem törhető meg. Diagnózis Egyszerű tesztek segítségével kideríthetik, hogy vajon melyik tanulási zavarról van szó. Az anamnesztikus adatok kikérdezésével az okokat is fel kell tárni. A tanulási zavar megjelenhet önállóan, vagy társítható más tanulási zavarokkal. Például a diszkalkulia és a diszlexia az átlagosnál gyakrabban fordul elő együtt. Ezenkívül más mentális és viselkedési zavarok is társulhatnak hozzájuk. Az ADHD-s gyermekek nagyobb valószínűséggel szenvednek olyan tanulási zavarban, amely befolyásolja az olvasást, az írást vagy a számolást. Prognózis A tanulási zavart, szerencsés esetben, az ember korai fejlődési szakaszában észlelik. Amennyiben különféle terápiákkal segítik a gyermeket, akkor a kognitív lehetőségek jelentősen javulnak. Számos korai intervenciós programot fejlesztettek ki, amelyek egyénileg vagy csoportosan is használhatók. A maradványtünetek azonban egy életen át fellelhetőek, illetve jelentős energiákat von el kompenzációjuk. A prognózis tehát az okoktól és a terápia kezdetétől, valamint intenzitásától is függ. A tanulási zavarral küzdő gyermekeknél szorongás, depresszió alakíthat ki. Agresszív vagy opponáló (szembeforduló) viselkedés is lehetséges. A kudarcélmények hatására a szorongásos zavarok és a depresszió könnyen megjelenhet. Az önsegítő intézkedéseknek, a mindennapi életben bekövetkezett változásoknak itt is lehetnek pozitív hatásai – azonban az esetleges depresszió, szorongásos zavar vagy más mentális zavar diagnosztizálása és az adekvát terápia meghatározása gyermekpszichiáter kompetenciáj a.

Olvassa el a hozzánk járó szülők őszinte véleményeit és tapasztalatait. Ismerje meg, hogyan segített a TSMT és a neurofeedback a gyermekek fejlődésében! Rólunk mondták Kezdőlap Aktualitások Tudástár Árak Kapcsolat A 12 éves kislányom eléggé hiperaktív és nehezére esik hosszabb ideig fenntartani a figyelmét. Nem tudott pár percnél tovább tévét nézni vagy könyvet olvasni, történetet hallgatni. Nehezen tudott egy helyben türelmesen ülni, koncentrálni. Ez sajnos sok nehézséget okozott neki az iskolában és az élet más területein is. Nehezen készült fel a dolgozatokra, nehezebben találta meg a hangot kortársaival. Négy évesen meg is állapították nála, hogy btm-es. Egy szerencsés véletlennek köszönhetően ismertük meg Anitát, mint gyógypedagógust. El is kezdtünk járni hozzá a neurofeedback terápiára bízva abban, hogy segíteni fog. Heti két alkalommal jár hozzá október óta, és nagy örömünkre már az első pár alkalom után is érezhetően fejlődött a lányom. Több ideig volt képes már egy dologra koncentrálni. Ez neki is nagy motivációt és örömöt adott arra, hogy folytassa a terápiát. Mostanra már még ügyesebb lett és sok mindenben jól láthatóan fejlődni, változni tudott. Javultak a jegyei és a magatartása is. A többi gyerekkel is sokkal jobban kijön. Hatalmas eredmény volt számomra, hogy végig nézett egész estés filmet is már. Nem sokkal ezelőttig ez elképzelhetetlen lett volna. Mindenképp folytatni fogjuk a terápiát!

Miért csapkod, rombol vagy dühöng a gyermek? Olvasson az agresszív viselkedés valódi okairól, az érzelemszabályozásról és a felesleges energiák levezetéséről. Agresszív lett a gyermekem, mit tehetek? „Tündéri volt 1 évesen, de most 2 éves és mintha a kisördög szállta volna meg, olyan néha, rá se ismerek.” Sokszor hallunk ehhez hasonló beszámolókat, de mi lehet az oka gyermekünk megváltozott viselkedésének? Nehéz ráérezni, hogy mit kell tenni, ha egy gyermek agresszíven viselkedik. A gyermekek agressziója többféle módon is megmutatkozhat, mint például más gyerekekre kiabálás, csúnya beszéd, vagy akár nagyobbaknál az iskolai órák megzavarása, a tanárokkal és a szülőkkel való dacosság, haragosság vagy fizikailag agresszív cselekedetek. A fizikai agresszió nem korlátozódik más gyermekek megütésére vagy bántására, és magában foglalhatja a dolgok dobását, az ajtók becsapását vagy a tárgyak megsemmisítését. A probléma súlyosságától függetlenül az agresszív gyermekeknél beavatkozás szükséges. Ha nem történik beavatkozás, ezeknél a gyerekeknél oppozíciós zavar vagy magatartási zavar alakulhat ki, mindkettő súlyos mentális egészségügyi probléma. A gyermekek agresszióját több tényező és azok kombinációja is okozhatja, mint például genetikai vagy temperamentumbéli hajlam, de komoly neurológiai, gyermekpszichiátriai állapot is (például túlmozgásos figyelemzavar, szociális képességzavar), stressz, a megfelelő megküzdési vagy konfliktusmegoldási stratégiák ismeretének hiánya és gyenge képességük érzéseik kifejezésére és szabályozására. Fontos, hogy ne fogadjuk el a gyermek agresszióját egyszerűen az élet velejárójaként, hanem próbáljunk meg segíteni őket, hogy megtanulják érzelmeik szabályozását. Először is fontos meghatározni a gyermek agresszív viselkedésének okait, mivel ettől függ, hogy mivel lehet orvosolni azt. Például, ha az ok az autista spektrum zavar, akkor úgy kell kezelni őt, hogy autizmussal élő gyermek, ennek megfelelő terápiát kell választani számára, autizmus barát környezetet kialakítani, kiszámíthatóvá tenni a mindennapjait, saját teret biztosítani számára a megnyugváshoz, szorongáscsökkentéshez. Ha azonban az agresszió például tanulási zavarhoz kapcsolódik, akkor a szülőknek segíteniük kell a gyermeket, hogy kifejezze érzéseit verbálisan is, el tudja mondani mit érez, mi bántja. A szorongó gyermek is lehet agresszív, hiszen a felgyülemlett stressz előbb utóbb valahogy levezetésre kell, hogy kerüljünk. Túlzottan szorongó gyermek számára különösen fontos, hogy érzéseit kifejezhesse akár valamilyen alkotó tevékenység, beszélgetés, mozgás által. Normál esetben a fejletlen érzelem-, indulatszabályozás áll az agresszív viselkedés mögött, ami természetesen az idegrendszer érésével, valamint a tapasztalatok útján fejlődni fog, a szülők aktív közreműködésével. Az érzelemszabályozásról itt olvashatsz bővebben. Íme néhány tipp, hogyan csökkenthető gyermeked agresszív viselkedése. 1. Légy jó példakép A gyerekek a szüleiktől tanulják meg, hogyan kezeljék a haragot, ezért kerüld a fizikai büntetés, például a gyermek megütését. A szülők hirtelen viselkedését a gyermek remekül leutánozza, ezért fontos, hogy szülőként megtanuljuk felismerni, ha ingerültebbek vagyunk. Sokszor egy pörgős, feszült nap után csodálkozunk, hogy gyermekünk is feszültebb. Ilyenkor szánjunk egy kis időt magunkra, érkezzünk meg lelkileg is a gyermekhez. 2. Jutalmazd meg megfelelő, nem agresszív viselkedésüket minden alkalommal, amikor észreveszed, hogy valamit higgadtan oldott meg. A gyerekek figyelemre vágynak, és a dicséret megerősíti a megfelelő viselkedést. 3. Korlátozások, de mértékkel Sok gyermek túlságosan be van szabályozva, ami feszültséget okoz, s ami robban, akár váratlan helyzetekben. Szabályokat kell követnie az oviban, iskolában, s még otthon is, ezért fontos, hogy legyen neki is ideje szabadnak lenni. Meg kell találni az arany középutat a „nem szabad” és a „mindent szabad” között. A napirend kialakítása számos konfliktusforrást megelőz, a reggeli ébredés, étkezés ideje, lefekvés kérdésében ne a gyerek döntsön, de bizonyos kérdésekben pl. mit és hogyan játsszon, engedjük őt is dönteni. Legfontosabb, hogy a valós veszélyek elkerülésére tanítsuk meg gyermekünket. 4. Unalom Az agresszív viselkedés, céltalan csapkodás, rombolás, dobálás oka sokszor az, hogy a gyermek unatkozik. Még ha sok játék is veszi körül, a 4. esős vagy téli nap után megunják játékaikat. A szülőknek kell ilyenkor leleményesnek és kreatívnak lenni, hogy megtalálják a módját a gyermek fölös energiáinak a levezetésére. Esős, vagy téli napokon is 1-1 órát lehet a szabadban tölteni, mozogni, ami lételeme egy kisgyereknek. Jó időben akár az egész napot a szabadban lehet tölteni. Persze nem arról van szó, hogy mi szórakoztatjuk egész nap, de adhatunk ötleteket neki, hogy mit játsszon, hogyan segíthet nekünk a házimunkában, apának az udvaron, mamának a veteményesben. A játszótéren sem biztos, hogy egyből feltalálja magát, vond be őt a játékokba, figyeld mennyire fárad el közben. A fáradtság alapvetően egy másik ok, amiért dühbe gurul egy kisgyermek. Legyél ott mellette ilyenkor és pótold az ő hiányzó türelmét. 5. Játsszatok szerepjátékokat, olvass neki mesét Az agresszív gyerekek gyakran ott érzékelik a konfliktust, ahol nincs ilyen, és az olyan játékok, amelyekben mások szerepébe bújhatnak, segíthetnek nekik meglátni, mi volt a másik fél tényleges szándéka. Indulataikat, érzéseiket remekül meg tudják jeleníteni, s ezáltal meg is tudják szelidíteni. A kezdeti elemi agresszió (figurák durva harca) lecsengése után új stratégiákat taníthatunk nekik. A meseolvasás (nem pedig a mesenézés) során pedig szintén beleélhetik magukat a szereplők helyébe, így az olykor félelmetesnek tűnő valóság megszelídül, s egyre inkább képesek lesznek kiigazodni rajta. Kovácsné dr. Benkő Anita

Miért nehéz a beilleszkedés az óvodában vagy iskolában? Ismerje fel a szociális funkciózavarok jeleit, és segítse gyermekét célzott fejlesztéssel! A szociális funkciózavar A szociális funkciózavar egy idegrendszer fejlődési zavar, így összetettsége miatt a multidiszciplináris együttműködés különösen fontos mind a diagnosztikai kivizsgálás és felmérés, mind az intervenciók során. (gyermekpszichiáter, pszichológus, gyógypedagógus team) Mi a közös W. A. Mozartban, Vincent van Gogh-ban, vagy Albert Einsteinben? Van egy közös vonásuk: azt mondják mindegyikük rendelkezett autista vonásokkal. A szociális funkciózavarral élők: Gyakran eltérő gondolkodók és feltalálók Nagyon kitartóan dolgoznak valamin, amikor rajonganak érte Egyesek nagy mennyiségű információt is képesek feldolgozni Vannak közöttük kimagasló tehetségek Jellemző rájuk hogy: Jó vizuális képességekkel rendelkeznek Figyelnek a részletekre Jó zenei memóriájuk lehet Ezek a szociális funkciózavar pozitív oldalai. Mivel azonban egy spektrum zavarról beszélünk, egyes készségek, más-más mértékben és egymáshoz viszonyítva más-más arányban sérülhetnek, valamint ezen sérült funkciók működését tovább árnyalja az intellektus. Mikor gyanakodjunk szociális funkciózavarra? 1 év alatti gyermeknél: Aszimmetrikus mozgások Csökkent szájnyitási reflex etetés közben Rossz fejtartás Kevesebb vokalizáció Regresszió a kommunikációban és a hangutánzás hiánya /Ezeket a tüneteket azonban szélesebb körű vizsgálatok még nem erősítették meg./ 1 és másfél év közötti gyermeknél: a gyermek nem követi szemével a másik embert szemkontaktus hiánya a gyermek ritkán vagy egyáltalán nem mutat az ujjával, hogy felhívja valamire a figyelmet a gyermek nem vagy alig reagál, ha a saját nevén szólítják A beszédben vagy más gyerekekkel való kapcsolatteremtésben megszerzett készségek csökkennek vagy teljesen elvesznek Másfél és 2 év közötti gyermek: a gyermek nem követi szemével a másik embert kevés vagy semmi „mintha” játék a szemkontaktus csökkent vagy hiányzik Furcsa evési szokások (néhány dolgot eszik csak meg, színek vagy állag szerint válogat) a gyerek ritkán vagy soha nem mutat ujjal, hogy felhívja valamire a figyelmet a gyerek alig vagy egyáltalán nem válaszol, ha a saját nevén szólítják a gyermek nem reagál mások fájdalmának kifejezésére, és nem néz feléjük A beszédben vagy másokkal való kapcsolattartásban megszerzett készségek csökkennek vagy teljesen elvesznek a szülők egyre gyakrabban fejezik ki aggodalmukat gyermekük fejlődésével kapcsolatban 2 éves és idősebb gyermek: kevés vagy semmi „mintha” játék rövid idejű szemkontaktus vagy teljesen hiányzik Furcsa evési szokások (néhány dolgot eszik csak meg, színek vagy állag szerint válogat) repdeső kézmozgás a gyerek ritkán vagy soha nem mutat ujjal, hogy felhívja valamire a figyelmet A beszédben vagy másokkal való kapcsolattartásban megszerzett készségek csökkennek vagy teljesen elvesznek a szülők egyre gyakrabban fejezik ki aggodalmukat gyermekük fejlődésével kapcsolatban Lehetséges szociális funkciózavarra utaló tünetek még: Kevéssé vagy egyáltalán nem lép kapcsolatba másokkal (pl. szívesebben játszik egyedül vagy csak tárgyakkal) Sztereotip és monoton viselkedés A változástól való félelem (pl. a napi rutin változásai) Érzékszervi rendellenességek (pl. erős fájdalomreakció érintésre) Feltűnő reakció más gyerekek közeledésére Korlátozott fantázia játék Ritkán osztja meg játékát Ritkán mutat, hogy felhívja valamire a figyelmet, ritkán veszi fel a szemkontaktust Beszél, de elsősorban szükségletek vagy információk közlése miatt Sztereotip nyelvhasználat (pl. bizonyos kifejezések monoton ismétlése, kifejezéstelen beszéd, furcsa hangszín Kényszeres és ritualizált viselkedések (pl. tárgyak aprólékos elrendezése, sorba állítása) Fontos, hogy kérj segítséget, ha: gyermeked szenved ezektől a tünetektől, nem tud kapcsolódni kortársaihoz, nem tud részt venni az életkorának megfelelő tevékenységekben, korlátozzák a családot a mindennapi tevékenységekben, rutinban, Korlátozzák a gyermeket abban, hogy új készségeket sajátítson el, nem fejlődik megfelelően Hogyan tudunk mi segíteni? Multimodális kezelési koncepció Az alapoktól egészen a magasabb szintű működésig tudjuk a gyerekeket felmérni, segíteni. A terápiák egymást erősítik, kiegészítik. Pszichoedukáció! Sokat beszélgetünk a szülőkkel, valamint iskolás kortól az érintettekkel. Életkoruknak megfelelő formában részletes tájékoztatást kapnak a problémák kialakulásáról, jeleiről, várható lefolyásáról és a kezelési lehetőségekről. A szülők tanácsadása többek között pedagógiai ajánlásokat tartalmaz a konkrét problémahelyzetek kezelésére, az egyéni családi körülmények, terhek figyelembevételével. A különböző módszerek alkalmazása a gyermek életkorától, az aktuális viselkedési és teljesítmény problémáktól függ. Hogyan tudsz te segíteni? Stabil környezet. A stabil környezet elengedhetetlen ahhoz, hogy a szociális funkciózavarral küzdő gyermek jól érezze magát, és lehetőségeihez mérten fejlődjön. Az otthon, az óvoda, az iskola – minden legyen a lehető legjobban kiszámítható és kezelhető. Alakíts ki elvonulási lehetőséget a számára ha idegrendszere telítődött a sok ingertől (csendes szoba, kuckó, tanulóhely). Korai beavatkozás. Az idegrendszer fejlettsége, a motoros funkciók, a vesztibuláris rendszer, a figyelem felmérésével kezdődik. A pszichodráma foglalkozásokon a kommunikációt és a felnőttekkel, gyerekekkel való interakciót gyakorolják. A mindennapi készségek ebben az összefüggésben is gyakorolhatók. Az érintettek megtanulják jobban megtervezni cselekedeteiket, és magabiztosabban kezelni a haragot és a frusztrációt. Gyógyszer. Nincs "szociális funkciózavar elleni gyógyszer". Néhány gyógyszer azonban alkalmazható a kísérő tünetek enyhítésére. A gyógyszeres terápia mérlegelése gyermekpszichiáter szakorvos kompetenciája. Egyéb lehetőségek: pl. a logopédia jó lehetőség beszédindításra, annak továbbfejlesztésére, a mozgásterápia a motoros készségek, a figyelem fejlesztésére, a neurofeedback terápia és a pszichodráma foglalkozások az adaptáció, a nyelvi készségek és a szociabilitás fejlesztésére. Tóthné Tuppa Anita

Kis létszámú csoportos TSMT® torna óvodásoknak és iskolásoknak. Hatékony segítség figyelemzavar, hiperaktivitás és tanulási nehézségek esetén. Jelentkezzen! Csoportos TSMT® A csoportos TSMT® azoknak a gyerekeknek javasolt, akik a LongiKid® neuro-szenzomotoros vizsgálaton enyhén megkésett teljesítményt mutatnak, életkorukhoz, intellektusukhoz képest a következő területeken: ügyetlen mozgáskivitelezés jobb-bal tévesztés ritmus egyidejű többcsatornás figyelem rövid/hosszú távú emlékezet tanulási zavarok, tanulási veszélyeztetettség iskolaéretlen viselkedésbeli problémák: szorongás, önértékelés, kontrollfunkciók nem szeret rajzolni, ügyetlen rajzoláskor téri tájékozódás dinamikus egyensúly kéz-láb függetlenítés Fontos, hogy a TSMT® csoportba kerülő gyerekek együttműködőek legyenek, képesek legyenek 6-8 gyermekkel együtt tornázni önállóan, kevés segítséggel. A TSMT® csoport éves terve a csoportra szabott, ezért előzetes LongiKid® felmérés előzi meg. A terápia tornateremben zajlik, változatos eszközökkel, különböző típusú pályákon. A feladatok végzése során fejlődnek a nagymozgások, javul a figyelem, a szenzomotoros szinkron, a testvázlat, a térbeli tájékozódás, a lateralitás, emlékezet, szerialitás, a ritmusérzék, finommotorika. Emellett a primitív/csecsemőkori reflexprofil integrációját is elősegíti a torna. A feladatok fokozódó nehézségűek, egymásra épülnek, 2 hetente váltakoznak, nehezednek. A torna feladatait mindig beszéddel kísérjük, megtanulnak szinkronban mozogni és beszélni, mely az iskolai tanulás alapja. A mozgásos feladatok közé kognitív feladatok is kerülnek. A torna 45-90 percig tart, a terhelhetőségtől, életkortól függően, s egy teljes tanévig tart, heti 2 alkalommal. Tanév végén ismételt felmérés következik, s javaslatot teszek a további teendőkről.

Hatékony és fájdalommentes neurofeedback tréning a figyelem, a koncentráció és a tanulási képességek fejlesztésére Várpalotán és Sárkeresztesen. Mi az a Neurofeedback? A neurofeedback tréninget tanulási zavarok, túlmozgásos figyelemzavar, szociális funkciózavar, stb esetén alkalmazzzuk. Az elv azon a tényen alapszik, hogy meghatározott fizikai vagy mentális állapotok és viselkedések meghatározott agyhullám-mintázatokhoz rendelhetők. A figyelemzavar például felismerhető agyhullám-mintákat hoz létre. A neurofeedback folyamat EEG-feldolgozása révén ezek a minták láthatóvá válnak, és ezért a gyermek/felnőtt befolyásolhatja őket. Az üléseken a személy tréningezheti ezeket a zavaró mintákat, és így javíthatja pl. a figyelmi állapotát. EEG valós idejű mérés A neurofeedback tréning során az elektródákat először a fej megfelelő pontjaihoz rögzítem. Az agyi aktivitás mérésekor a személy semmit sem érez az EEG-vizsgálat során. Az EEG megvizsgálja az összes releváns agyhullámot, és továbbítja azokat a számítógépnek. Egy speciális számítógépes program az agyhullámokat frekvenciatartományokra osztja, és elemzésnek veti alá. Minden fontos adatot valós időben mérünk.Az agyi aktivitás mérése során a gyermek/fiatal egyszerűen leül egy kényelmes fotelba és ellazul. Az elektródák csak jeleket mérnek, magát az agyat nem befolyásolják vagy stimulálják. Adatelemzés és visszacsatolás Az előbb leírt adatelemzés ezután egyszerű formában visszajelzésként közölhető a klienssel.Ide tartoznak pl. filmek, zene/hangok, játékok.A visszacsatolás az úgynevezett operáns kondicionálás elvén alapul. Ez azt jelenti, hogy a személy jutalomban vagy büntetésben részesül. Itt a jutalom jelentheti például azt is, hogy a film jó hangminőségűnek és jól láthatónak tűnik, a „büntetések” pedig zörejeket és alig látható filmet eredményeznek. Ezek a folyamatok a zenével, filmmel analóg módon működnek.Agyunk a lehető leggyakrabban szeretne jutalmat kapni. Igyekszik tartósan felismerni és megérteni a visszajelzésekben rejlő mintákat, hogy minél gyakrabban kapjon jutalmat. Ez a folyamat teljesen öntudatlan, a kliens aktív közreműködése nélkül. Gyermekek kb. 30 percet tudnak aktívan figyelni, fiataloknál, felnőtteknél ez 60 perc is lehet. Optimális esetben heti 2x végzem a térninget, így gyors, látványos fejlődés érhető el a kívánt területeken. Szakmai állásfoglalás A neurofeedback egy EEG-alapú, nem invazív önszabályozási tréning, amely az alkalmazott pszichofiziológia, a neuroplaszticitás és az operáns tanulás tudományos keretein belül értelmezhető. A módszer során a résztvevő valós idejű visszajelzést kap saját agyi aktivitásáról. A visszacsatolás operáns tanulási mechanizmusokon keresztül lehetővé teszi az idegrendszeri működés szabályozásának tanulását. A neurofeedback a biofeedback egyik tudományosan kutatott ága, és több évtizedes kísérletes és klinikai vizsgálati háttérrel rendelkezik. A módszer nem alternatív gyógyászati eljárás, hanem a pszichofiziológia kutatási területéhez tartozik. A neurofeedback tréning tanulási folyamat. Nem minősül orvosi diagnosztikai vagy gyógyító tevékenységnek. Jogi besorolás és szolgáltatási keret A nyújtott szolgáltatás önszabályozási tréning, teljesítményoptimalizálás és pszichofiziológiai készségfejlesztés. A szolgáltatás nem egészségügyi ellátás, nem orvosi kezelés, nem diagnosztikai tevékenység, nem ígér gyógyulást, és nem helyettesíti az egészségügyi ellátást. Egészségügyi panasz esetén a résztvevő köteles egészségügyi szakemberhez fordulni. A tréning oktatási és tanulási jellegű szolgáltatás. Tudományos háttér összefoglalása Sterman és munkatársai az 1960-as években kimutatták, hogy EEG-ritmusok operáns tanulással módosíthatók. Ez a neurofeedback alapmechanizmusa: visszacsatoláson alapuló idegrendszeri tanulás. A modern idegtudomány igazolja, hogy az agy tanulás hatására funkcionálisan átszerveződik. A neurofeedback tanulási folyamaton keresztül idegrendszeri adaptációt idéz elő. A neurofeedbacket randomizált kontrollált vizsgálatok és meta-analízisek vizsgálták, különösen ADHD, epilepszia, stresszszabályozás és teljesítményoptimalizálás területén. A módszer aktív tudományos kutatás tárgya. Hivatkozott irodalom Sterman, M. B., & Wyrwicka, W. (1967). EEG correlates of sleep: evidence for a sensorimotor rhythm in the waking cat. Electroencephalography and Clinical Neurophysiology. Arns, M., et al. (2009). Efficacy of neurofeedback treatment in ADHD: A meta-analysis. Clinical EEG and Neuroscience. Cortese, S., et al. (2016). Neurofeedback for ADHD: Meta-analysis of randomized controlled trials. Journal of the American Academy of Child & Adolescent Psychiatry. Gruzelier, J. H. (2014). EEG-neurofeedback for optimising performance. Neuroscience & Biobehavioral Reviews. Thibault, R. T., Lifshitz, M., & Raz, A. (2016). The self-regulating brain and neurofeedback. The Lancet Psychiatry. Ros, T., et al. (2014). Tuning pathological brain oscillations with neurofeedback. Neuroscience & Biobehavioral Reviews.

Hogyan ismerhető fel a túlmozgásos figyelemzavar és a hiperaktivitás? Olvasson a tünetekről és a fókusz javításának lehetőségeiről TSMT mozgásterápiával és neurofeedbackkel. A túlmozgásos figyelemzavart a mai gyermekek leggyakoribb viselkedés zavarának tekintik. Manapság úgy tartják, hogy a túlmozgásos figyelemzavar fő okai az agy működésében bekövetkező változások, amelyek pszichoszociális tényezőkkel kombinálva vezetnek a rossz figyelemkoncentrációhoz, az impulzív viselkedéshez és a nyugtalansághoz. Hogy néz ki ez a hétköznapokban? Bohóckodnak, izgatottak, hangosak és türelmetlenek. Nehezebben tűrik a kudarcokat, a várakozást. Figyelmük gyakran terelődik, nehezen fókuszálnak amikor többlépéses feladatsort próbálnak végrehajtani és nem fejezik be a tevékenységet. Felállnak, otthagyják a helyüket, felmásznak bútorokra. Túlzott mozgásos aktivitást mutatnak, amely tele van nem célirányos energiával. Túl sokat beszélnek. Tolakodóan viselkedhetnek. Rosszul mérik fel a kockázatot, veszélyérzékelésük eltérést mutat. Serdülőknél a motoros nyugtalanság sok esetben jelentősen csökken, miközben az impulzivitás és a figyelemzavarok gyakran fennmaradnak. A túlmozgásos figyelemzavarral küzdő gyermekek gyakran félreértettek. Nincs könnyű dolguk! Gyorsan kívülállókká válnak az óvodában vagy az iskolában. Egyes tünetek felnőttkorban is jelen vannak, szétszórt, feledékeny, kedvetlen felnőtt válik belőlük. Az 1990-es évekig a túlmozgásos figyelemzavart gyakran olyan rendellenességnek tekintették, amely csak a gyermekeket és a serdülőket érinti, és amely a felnőtté válással gyógyul. Ma már tudjuk, hogy ez a probléma nem múlik el. Létezik túlmozgásos figyelemzavar ambulancia felnőttek számára is. A zavar megjelenése a különböző életkorokban eltérő súlyosságú: A legtöbb érintett óvodáskorú túlmozgásos figyelemzavaros gyermeknél a túlzott mozgási késztetés áll az előtérben. Verekednek, hirtelen és meggondolatlanul cselekszenek. Iskolás korban különösen az okoz nehézséget, hogy hosszú ideig kell ülniük, csendben lenniük. Nehezen tudnak koncentrálni. Figyelmen kívül hagyják a részleteket, óvatlan hibákat követnek el, gondot okoz a feladatok megszervezése és tervezése, elveszítenek dolgokat, álmodozóak, zavaróak és feledékenyek. Ezek a tünetek gyakran felnőttkorban is fennállnak. Vannak, akik fokozott impulzivitástól szenvednek: spontán és kockázatosan reagálnak, anélkül, hogy a következményeket átgondolnák, félbeszakítanak másokat, vagy erőszakos, néha bántó dühkitöréseik vannak, amelyek súlyos konfliktusokhoz vezethetnek a társadalmi interakciókban. A túlmozgásos figyelemzavaros betegeknél az alaptünetek mellett gyakran más rendellenességek is kialakulnak, amelyeket szintén kezelni kell, mivel ezek jelentős negatív hatással lehetnek a túlmozgásos figyelemzavar prognózisára. Ezek a következők: A szociális viselkedés zavara (agresszivitás) Részképességek fejlődése lassúbb, egyenetlenebb (motoros és nyelvi terület, vizuális észlelés, iskolai teljesítmény gyengesége, tanulási zavarok Tic Depressziós kórképek, negatív énkép Szorongásos zavarok – teljesítményszorongás Megromlott kapcsolatok a családtagokkal, pedagógusokkal és a társakkal Az iskolai eredmények általában messze elmaradnak a tényleges képességektől. Hiányzik a koncentráció és a türelem, a rövid távú memória nagyon gyengén működik. Az olvasási, helyesírási és/vagy számolási zavarok gyakran előfordulnak más területeken nyújtott jó teljesítmény mellett. Az iskolában sajnos még mindig előfordul olyan szemlélet, hogy a túlmozgásos figyelemzavarban szenvedő gyermeknek speciális iskolában a helye. Mit gondol a társadalom az túlmozgásos képességzavarról? Fake news #1 A túlmozgásos figyelemzavar egy divatos diagnózis, egy kitalált rendellenesség, amely valójában nem is létezik, Igazság: A túlmozgásos figyelemzavar jellemzőivel rendelkező viselkedési rendellenesség első tankönyvi leírása Melchior Adam Weikard német orvostól származik. Az évszám 1775! Fake news #2 A túlmozgásos figyelemzavaros gyermek szülője gondatlan és nem nevel elég szigorral. Igazság: A túlmozgásos figyelemzavaros gyerekek nem rosszak és nem is rosszul neveltek! A nevelési problémák inkább a zavar miatt kialakuló szülői inkompetencia érzés, helytelen kompenzációs technikák miatt alakulnak ki. Fake news #3 A túlmozgásos figyelemzavaros gyermekek intellektusa alacsony. Képességeik gyengék. Igazság: Bár a túlmozgásos figyelemzavar társulhat más problémákkal is, de többségében normál vagy átlagon felüli intelligenciával rendelkeznek. A vizsgálatokon tapasztalt részképesség problémák, idegrendszer fejlődési egyenetlenségek jó hatékonysággal fejleszthetők, így az iskolai teljesítmény nagymértékben növelhető. Fake news #4 A gyógyszeres kezelés egyetlen célja a bosszantó és zavaró gyermekek megnyugtatása. Igazság: A gyógyszer felírása pszichiáter szakorvos kompetenciája. A gyógyszeres terápia nem arról szól, hogy jó viselkedésűvé tegyék a gyerekeket, hanem lehetőséget kapnak arra, hogy zavartalanul fejlesszék képességeiket. Ellenkező esetben fennáll az iskolai kudarc, az oktatási hiányosságok, a munkanélküliség, a pszichiátriai betegségek, például a depresszió, a kábítószerrel való visszaélés, vagy a bűnözés kockázata. Hogyan hatnak a gyógyszerek? A gyógyszerek működésre serkentik az agy bizonyos területeit, és hatással vannak a dopaminrendszerre, amely az aktivitás és a figyelem szabályozásában vesz részt. Egyensúlyba hozza, megnyugtatja a gyermeket és segíti az agynak a környezeti ingerek jobb feldolgozását. Sok esetben csak a gyógyszerelés után válik sikeressé pl. a mozgás terápia, viselkedés terápia, vagy neurofeedback terápia. A fent leírt téves gondolatok vezetnek el oda, hogy a valódi segítséget nem kapják meg a túlmozgásos figyelemzavarban szenvedő gyermekek, felnőttek. Sajnos így elveszik az esély arra, hogy a képességeiknek megfelelő pályát fussanak be. A túlmozgásos figyelemzavaros gyermekek számára a multimodális terápia kívánatos, azaz a terápiák különböző formáinak egyéni kombinációja . A kezelés lehetséges elemei az oktatás és tanácsadás, valamint a szülők képzése, a viselkedésterápia, a pszichodráma foglalkozások, a koncentrációs tréning (neurofeedback terápia) és a gyógyszerfelírás. Kivizsgálás szükséges, ha : Distresszt okoznak a kisgyermekek számára. Distresszt okoznak a család számára. Negatívan befolyásolják a gyermek szociális kapcsolatait. Korlátozzák a gyermek részvételét az életkornak megfelelő tevékenységekben és rutinokban. Korlátozzák a családot mindennapi tevékenységekben és rutinokban, vagy Korlátozzák a gyermeket abban, hogy új készségeket sajátítson el, vagy akadályozzák fejlődését. Ahhoz, hogy a túlmozgásos figyelemzavar diagnosztizálható legyen, a viselkedési és figyelmi problémáknak hosszabb ideig, legalább hat hónapig fenn kell állniuk, az élet legalább két területén (pl. család, ill. óvoda/iskola). A szülők általában korai életkoruktól kezdve rendkívül kimerítőnek találják az érintett gyermekekkel való életet, de a túlmozgásos figyelemzavart csak három éves koruk után lehet biztosan diagnosztizálni. A diagnózisnak fontos építőelemei lehetnek: A szülők/az érintettek átfogó anamnézise Finom- és nagymotorika, a mozgáskoordináció vizsgálata, az érzékszervek vizsgálata, gyermekpszichiátriai és neurológiai vizsgálat. Pszichológiai és pedagógiai vizsgálatok: intelligencia- és figyelemvizsgálatok, iskolai (olvasási, írási és számolási) képességek vizsgálata, érzelmi és szociális fejlődés vizsgálata Viselkedés-megfigyelése, az erősségek/kompetenciák és a gyengeségek/hiányok meghatározása) Miben segítheted gyermeked? Gyermeked olyan problémával küzd, mely tartós hatással lehet fejlődésére. El kell fogadnod, hogy nem szórakozásból vagy rosszkedvből viselkedik így. Saját viselkedésétől is szenved. Gyermekednek szüksége van rád! Hangsúlyozd pozitív tulajdonságait. A különleges tehetségeket korán fel kell ismerni és bátorítani kell. Önmagához mérd fejlődését. Vedd észre a pozitív változásokat, igyekezetét. A pozitív visszajelzések növelik önbecsülését, mert a gyerek rájön, hogy képes tenni valamit. Írta: Tóthné Tuppa Anita - 2023.01.22.

Személyre szabott egyéni TSMT® torna gyermekeknek és csecsemőknek. Célzott segítség megkésett beszédfejlődés, mozgásfejlődés és hiperaktivitás esetén. Egyéni TSMT® A TSMT® vagyis a Tervezett Szenzomotoros Tréning során olyan komplex gyakorlatokat alkalmazunk, melyek érlelik a gyermek idegrendszerét, segítve az adott életkorban elvárható nagymozgások, finommozgások, kognitív, szociális készségek fejlődését, felzárkóztatását. Az egyéni TSMT® 3 hónapos kortól egészen 9-10 éves korig alkalmazható az idegrendszer fejlődésének felgyorsításához. A terápiában a mozgásfejlődés állomásait követjük, egészen az alapokig visszanyúlva. Miből áll az egyéni TSMT®? A terapeuta összeállít egy a gyermekre szabott edzéstervet, melyet megtanít a szülőnek, aki otthon (home tréning) végzi a terápiát a gyermekével, heti rendszerességgel. 4 hetente pedig a terapeuta kontrollálja a gyermek fejlődését, s átírja, nehezíti a feladatsort a gyermek fejlődési ütemének megfelelően. Kiknek segít? A megkésett beszédfejlődésű,megkésett mozgásfejlődésű,a beszédhibás,a hiperaktív,a figyelemzavaros,a magatartási,tanulási nehézségekkel,illetve mozgási nehézségekkel küzdő gyerekeknek. Szükséges-e állapotfelmérés? Igen, minden esetben a terápiát a LongiKid® komplex neuro-szenzomotoros állapotfelmérés előzi meg, előzi meg, hiszen minden gyermek életútja egyéni, s a TSMT® torna akkor fog a leghatékonyabban működni, ha egyénre szabott. A felmérés vizsgálja az idegrendszer érettségét, nagymozgásokat, finommozgásokat, nyelvi, kognitív valamint a pszichés-szociális területek fejlettségét. A mozgásos feladatok által javul : az izomtónus,a mozgás koordinációja az érzékelés-észlelés a ritmusérzék a figyelemkoncentráció a térbeli tájékozódás a testvázlat a laterialitás a befogadó, kifejező nyelvi készség az emlékezet a viselkedés, együttműködő készség.

TSMT® terápia, neurofeedback tréning, LongiKid, gyógypedagógiai felmérés, szülőkonzultáció aktuális árai. Fektessen be gyermeke sikeres és boldog jövőjébe! Válassza ki, melyik szakember szolgáltatásainak árait szeretné megtekinteni. Tóthné Tuppa Anita - Sárkeresztes Kovácsné dr. Benkő Anita - Várpalota

A TSMT&Neurofeedback honlap süti (cookie) tájékoztatója. Ismerje meg, hogyan védjük adatait és hogyan szabjuk személyre a felhasználói élményt. Süti (Cookie) tájékoztató Hatályos: 2026. július 1. Mi az a süti (cookie)? A süti (cookie) egy kis adatfájl, amelyet a weboldal a látogató böngészőjében helyez el. A sütik segítségével a honlap megfelelően működik, biztonságosabbá válik, valamint javulhat a felhasználói élmény. Milyen sütiket használ a honlap? A www.tsmt-neurofeedback.com honlap a Wix platformján működik. A honlap kizárólag a működéséhez szükséges technikai sütiket használ. Ezek a sütik például: biztosítják a honlap megfelelő működését; fenntartják a böngészési munkamenetet; hozzájárulnak a honlap biztonságos használatához. Ezek a sütik nem alkalmasak a látogatók marketingcélú követésére. Milyen sütiket nem használunk? A honlap jelenleg nem alkalmaz: Google Analytics sütiket; Google Ads sütiket; Meta (Facebook) Pixel sütiket; TikTok Pixel sütiket; egyéb marketing- vagy statisztikai célú sütiket. A sütik kezelése A legtöbb böngésző lehetővé teszi a sütik kezelését, törlését vagy letiltását. A sütik letiltása esetén előfordulhat, hogy a honlap egyes funkciói nem működnek megfelelően. Kapcsolat Ha a sütik kezelésével kapcsolatban kérdése merül fel, az alábbi elérhetőségeken veheti fel velünk a kapcsolatot: Kovácsné Dr. Benkő Anita egyéni vállalkozó E-mail: csodavilagvarpalota@gmail.com Telefon: +36 70 622 4561

Szenzoros feldolgozás közérthetően: mit mondanak a legújabb kutatások, milyen jelek utalhatnak nehézségre, és mikor érdemes segítséget kérni? Szenzoros feldolgozás – mit mondanak a legújabb kutatások? Sok szülő mondja: "Olyan, mintha a gyermekem mindent túl erősen élne meg." Nem bírja a hangos zajokat. Zavarja a ruhacímke. Nem szereti, ha összekoszolódik a keze. Folyton mozog, ugrál, pörög. Vagy éppen keresi az erős ingereket: nekiütközik a bútoroknak, magasra mászik, szeret forogni. Sokan ilyenkor azt gondolják, hogy a gyermek „hisztis”, „válogatós” vagy „rosszalkodik”. Pedig gyakran egészen másról van szó. Nem az érzékszervekkel van a probléma. A legtöbb esetben nem a fül, a szem vagy a bőr működik rosszul. A kérdés inkább az, hogyan dolgozza fel az agy az érzékszervekből érkező információkat. Minden pillanatban óriási mennyiségű inger érkezik hozzánk: hangok, fények, érintések, testhelyzet, mozgás, egyensúlyi információk. Az agynak ezek közül kell kiválasztania, mi fontos, mit lehet figyelmen kívül hagyni, és hogyan reagáljon rájuk. Ezt nevezzük szenzoros feldolgozásnak. Mi történik, ha ez nehezebben működik? Ha az agy nehezebben szervezi az ingereket, annak nagyon sokféle jele lehet. Előfordulhat, hogy a gyermek: érzékeny a zajokra vagy az érintésre, nehezen viseli a zsúfolt környezetet, keresi az intenzív mozgásélményeket, ügyetlenebbnek tűnik, nehezebben figyel, hamar elfárad, vagy nehezen szabályozza az érzelmeit. Fontos azonban tudni, hogy ezek a tünetek önmagukban nem jelentik azt, hogy biztosan szenzoros feldolgozási nehézségről van szó. Hasonló viselkedés többféle fejlődési állapot vagy idegrendszeri sajátosság része is lehet, ezért mindig az egész gyermek működését érdemes vizsgálni. Mit találtak? A 2026-ban megjelent metaanalízis 23 randomizált, kontrollált vizsgálat eredményeit elemezte. Ezekben különböző fejlődési nehézségekkel élő gyermekek – többek között autizmus spektrumzavarral, ADHD-val, fejlődési koordinációs zavarral vagy egyéb szenzoros feldolgozási nehézségekkel élők – vettek részt. A kutatók azt találták, hogy a legerősebb bizonyítékok három területen jelentkeztek: 1. Motoros készségek A gyermekek ügyesebbé váltak a mozgáskoordinációban, az egyensúlyban és a mozgások összehangolásában. 2. Mindennapi önállóság Többen könnyebben boldogultak az öltözködéssel, étkezéssel, játékhelyzetekkel és más hétköznapi tevékenységekkel. Ezek a változások a családok mindennapjaiban is érzékelhetők voltak. 3. Egyéni célok elérése Talán ez a legérdekesebb eredmény. Nem minden gyermek ugyanazzal a problémával érkezett, ezért mindenkinél más célt tűztek ki. Volt, akinél az volt a cél, hogy könnyebben tudjon részt venni az óvodai játékokban, másnál az önálló öltözködés, a figyelmesebb részvétel vagy a kevesebb túlterhelődés. A kutatások szerint éppen ezekben az egyénre szabott célokban mutatkozott a legnagyobb javulás. Mit jelent ez a szülők számára? A legfontosabb üzenet talán az, hogy a gyermek viselkedése mögött gyakran nem akaratlanság vagy neveletlenség áll, hanem az, hogy az idegrendszere másképpen dolgozza fel a környezetből érkező ingereket. Ha ezt megértjük, a kérdés is megváltozik. Ahelyett, hogy azt kérdeznénk: "Miért viselkedik így?" érdemesebb azt megkérdezni: "Mit élhet át ilyenkor, és hogyan tudjuk őt támogatni?" Ez a szemlélet segít abban, hogy ne csak a tüneteket lássuk, hanem a mögöttük álló idegrendszeri működést is. Mit érdemes megjegyezni? A szenzoros feldolgozás nem divatos kifejezés, hanem az idegrendszer egyik alapvető működése. A kutatások egyre többet árulnak el arról, hogyan befolyásolja a mozgást, a figyelmet, a tanulást és a mindennapi alkalmazkodást. Bár még sok kérdés vár válaszra, az elmúlt évek eredményei egyre inkább azt mutatják, hogy a megfelelően felépített, célzott szenzoros integrációs beavatkozások több gyermek számára is kézzelfogható segítséget jelenthetnek – különösen a mozgás, a mindennapi aktivitások és a funkcionális fejlődés területén. A kutatások nem azt mutatják, hogy minden gyermeknek ugyanarra a terápiára van szüksége. Sokkal inkább azt, hogy a gondosan felépített, egyéni szükségletekhez igazított fejlesztés képes valódi változást elérni. Nem maga a hinta vagy az akadálypálya "fejleszt", hanem az, ahogyan a terapeuta ezeket tudatosan, a gyermek idegrendszeri működéséhez igazítva alkalmazza. Kovácsné dr. Benkő Anita, pszichológus Felhasznált irodalom Park, S. H., & Kim, E. Y. (2026). Effects of sensory integration therapy in children: A systematic review and meta-analysis of randomized controlled trials. Research in Developmental Disabilities. Randell, E. és mtsai. (2024). Exploring critical intervention features and trial processes in the evaluation of sensory integration therapy for autistic children. Trials.

Ismerje meg Tóthné Tuppa Anita gyógypedagógus, neurofeedback trénert. Személyre szabott gyermekfejlesztés, tanácsadás és neurofeedback tréning Sárkeresztesen. Tóthné Tuppa Anita Gyógypedagógus · Neurofeedback szaktréner · Mozgásterapeuta Több mint 30 éve kísérem gyermekek és családjaik fejlődését. Hiszem, hogy a bizalomra épülő kapcsolat és a gyermek egyéni szükségleteire építő fejlesztés teremti meg a sikeres közös munka alapját. 30+ év szakmai tapasztalat 2020 óta egyéni vállakozó Szakértői bizottsági tapasztalat Személyre szabott fejlesztés BEMUTATKOZÁS Hiszek abban, hogy minden gyermek képes fejlődni Előfordul, hogy gyermeke nehezen figyel, lassabban sajátítja el az olvasást vagy az írást, ügyetlenebb a mozgása, esetleg a tanulás több erőfeszítést igényel számára? Ezeknek a nehézségeknek gyakran összetett okai vannak, ezért fontos, hogy a fejlesztés mindig a gyermek egyéni szükségleteihez igazodjon. Tóthné Tuppa Anita vagyok, gyógypedagógus, neurofeedback szaktréner, mozgásterapeuta. Miben tudok segíteni? Válassza ki azt a szolgáltatást, amelyről többet szeretne megtudni. Gyógypedagógiai felmérés Neurofeedback Mozgásterápia RÓLAM Több mint 30 év tapasztalat gyermekek mellett Gyógypedagógusként közel 30 éve foglalkozom gyermekek fejlesztésével. Diplomámat 1995-ben szereztem a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolán oligofrénpedagógia–pszichopedagógia szakon. 2012-ben pedig az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karán szakvizsgázott pedagógus lettem, gyógypedagógiai szakterületen (gyógypedagógiai szakértő, gyógypedagógiai gyakorlatvezető, vezetőtanár specializáció). Pályafutásom során tanulásban akadályozott, értelmileg akadályozott és autizmus spektrumzavarral élő gyermekek fejlesztésében, valamint pedagógiai szakszolgálati munkában szereztem több évtizedes tapasztalatot. Dolgoztam Pedagógiai Szakszolgálatnál ahol nevelési tanácsadás keretében iskolaérettségi vizsgálatokkal, tanulási, magatartási és beilleszkedési nehézségek feltárásával, prevenciójával, valamint személyre szabott fejlesztésével foglalkoztam, később pedig a Megyei Szakértői Bizottság munkatársaként sajátos nevelési igényű gyermekek diagnosztikájában vettem részt. Jelenleg egyéni vállalkozóként Sárkeresztesen fogadom a hozzám forduló gyermekeket és családjaikat. Munkám során gyógypedagógiai felméréssel, neurofeedback tréninggel, komplex mozgásterápiával és egyéni fejlesztéssel támogatom a gyermekek fejlődését. Szakmai szemléletem Miért komplex megközelítés? A gyermek fejlődését egyszerre befolyásolja az idegrendszer érettsége, a mozgásfejlődés, a figyelem, a tanulási képességek és a környezet. Ezért fontosnak tartom, hogy ne csupán egy-egy tünetet kezeljünk, hanem a gyermek egészét lássuk. A gyógypedagógiai felmérés, a komplex mozgásterápia és a neurofeedback együtt olyan alapokat teremthetnek, amelyek hosszú távon is támogatják a fejlődést. Miért éppen neurofeedback és mozgásterápia? Munkám során mindig fontosnak tartottam, hogy a hagyományos gyógypedagógiai módszereket korszerű eljárásokkal egészítsem ki. Ennek jegyében 2009-ben neurofeedback szaktréner képesítést szereztem, majd 2022-ben elvégeztem az akkreditált Komplex Mozgásterapeuta képzést. Hiszek abban, hogy a két módszer jól kiegészíti egymást: míg a neurofeedback az idegrendszer önszabályozását támogatja, addig a komplex mozgásterápia a tanuláshoz szükséges idegrendszeri érési folyamatokat segíti. Hiszem, hogy minden gyermek egyedi. Ezért a sikeres fejlesztés alapja számomra a bizalom, a gyermek egyéni szükségleteinek megismerése és a szülőkkel való szoros együttműködés. Célom, hogy a hozzám forduló gyermekek magabiztosabban, több sikerélménnyel és örömmel tudjanak fejlődni. Így dolgozunk együtt Kapcsolatfelvétel Telefonon vagy e-mailben röviden átbeszéljük, miben szeretnének segítséget, és megbeszéljük az első találkozás célját. Ha bizonytalanok, abban is segítek, melyik szolgáltatás lehet a legmegfelelőbb. 1 Első találkozás Minden esetben részletes anamnézissel és komplex gyógypedagógiai, valamint mozgásállapot-felméréssel kezdődik. Majd játékos feladatok segítségével feltérképezem erősségeit és a fejlesztést igénylő területeket. 2 Közös értékelés Végül átbeszéljük a tapasztalatokat, megválaszolom a felmerülő kérdéseket, és személyre szabott fejlesztési javaslatot készítek, hogy közösen megtaláljuk a gyermek számára legmegfelelőbb utat. 3 Következő lépések Az első találkozás után közösen meghatározzuk a legmegfelelőbb irányt. Célom, hogy gyermeke olyan segítséget kapjon, amely hosszú távon is a fejlődését szolgálja. 4 Ha bizonytalan abban, hogy gyermeke számára milyen támogatás lenne a legmegfelelőbb, keressen bizalommal! Egy rövid beszélgetés során együtt átgondoljuk, milyen irányba érdemes elindulni.