Tudástár

Az iskola első osztályának elkezdése vagy akár csak a nyári szünidőből történő visszarázódás jelentős kihívásokat jelenthet az egész család számára.

Jelentős különbségek lesznek a gyermek jelenlegi környezete és új iskolája között, többek között:

• Fizikai környezet (a tanterem és az udvar mérete, tanulók száma, tantermek és iskolaépületek, illemhelyek elhelyezkedése és típusai, nagyobb gyerekek száma, tanárok száma);

• Szabályok (strukturált tanulási, étkezési idő, szabályok különböző helyeken, például az osztályteremben és az udvaron, sorbaállás, kézfelemelés, amikor beszélni szeretne);

• Kapcsolatok (azaz új gyerekekkel és felnőttekkel való találkozás, különböző korú gyerekekre való reagálás, osztályfőnök és napközis tanítók)

• Tanulás (azaz formálisabb tanulási tapasztalatok, idők és feladatok strukturálása, az önállóság növekedése, saját füzetére, könyveire, padjára való odafigyelés).

 

A legtöbb gyermek jól alkalmazkodik ezekhez a változásokhoz, az iskolakezdés első pár hetében fokozottan segítik őket a pedagógusok, de a szülők is segíthetnek előre felkészíteni őket, hogy zökkenőmentesen kezdődjön ez az egészen új életszakasz.

Íme néhány tipp, amely segíthet, hogy gyermeked első iskolai élményei, tapasztalatai pozitívak legyenek:
 

Az önállóság ösztönzése
Iskolakezdés előtt ösztönözheted gyermeked, hogy önállóbb legyen, azáltal, hogy segíted a következő készségek gyakorlását. Fontos, hogy a szülők szorgalmazzák gyermekük azon törekvéseit, hogy önállóan tegyék meg ezeket a dolgokat, ahelyett, hogy beavatkoznának és megtennék helyettük.

1. Saját iskolatáska bepakolása

2. Felöltözni és cipőt felvenni

3. Uzsonnás dobozuk elkészítése és bepakolása

4. A saját holmijaikra való odafigyelés

5. Döntéshozatal (pl. „Almát vagy banánt kérsz az ebédlődobozodba?”)

 

Napi rutinok kialakítása

A gyermek iskolai felkészítésének elősegítése érdekében fontos egy jó otthoni rutin kialakítása, amely magában foglalja:

1. Korán lefekvés

2. Ébredés egy bizonyos időpontban – hagyjon sok időt a felkészülésre

3. Egészséges reggelizés – fontos a koncentráció és az energia szempontjából

4. Uzsonna készítése és elfogyasztása

5. Időt szánni a fizikai tevékenységekre

6. Befejezés és összepakolás, mielőtt valami más következne

 

Segítség a szeparációs szorongás kezelésében

• Ha gyermekednél szeparációs szorongást tapasztalsz, gondold át, mi segíti őt abban, hogy kényelmesen elszakadjon tőled amikor megérkeztek az iskolába. Van kedvenc játéka, amit magával vihetne? Vagy esetleg egy képe rólad, amit a zsebében hordhatna?

• Az is hasznos lehet, ha egy jópofa búcsúrutint alakítatok ki (pl. pacsi és ölelés), és elmondod neki, hogy mikor jössz érte, hol leszel. Ügyelj arra, hogy kerüld a hosszadalmas búcsúkat, amelyek növelhetik a szeparációs szorongást, és mindig pozitívan és nagy lelkesedéssel beszélj vele az iskoláról, tanítókról.

• Az első tanítási nap a szülők számára is érzelmileg megterhelő lehet, ezért fontos, hogy ügyelj saját érzelmeidre is. Ha a szülőn is látszik, hogy szorong, a gyermek észre fogja venni, s ő is szorongani fog. Érdemes előző nap egy kicsit lazítani, szülőként is felkészülni arra, hogy bátorítsuk gyermekünket következő nap. 

• Ha a család többi tagja bevonható, játsszátok el közösen az első iskolai napot, a szerepjáték ugyanis oldja a gyerekek szorongását. Sok gyerek fantáziájában egész más van az első napról, mint ami valójában történni fog. Ha konkretizáljuk szerepjátékokkal, akkor máris csökken az a rengeteg szorongás, ami táplálja a fantáziáját.

​

Baráti kapcsolatok ápolása és szociális készségek fejlesztése

A pozitív iskolakezdést előre jelezhetik bizonyos készségek megléte, mint például a jó szociális kompetencia, jó megküzdési és problémamegoldó készség, önálló segítségkérés, valamint az önállóság. Ha nem túl magabiztos ezekben a készségekben, segíthetjük őt szülőként is a következőképpen:

• Megtanítja gyermekét, hogyan mutatkozzon be más gyerekeknek, hogyan kezdeményezzen

• Bátorítsd a megosztást és a cserét társas- és kártyajátékokon keresztül

• Adjon útmutatást, amikor gyermeke új barátságokat köt: merjen bekéredzkedni közös játékokba, legyen érdeklődő, más gyerekeket behívjon közös tevékenységekbe

• Kedvesség, jómodor: előre köszönés, visszaköszönés, mosolygás a másikra, segítség társainak

• Vonja be gyermekét a beszélgetésekbe, hogy segítse a kommunikáció szabályainak elsajátítását (vagyis a fordulat kivárását, szemkontaktus tartását, másik meghallgatását)

• Segítsen gyermekének megtanulni kezelni érzelmeit azáltal, hogy segít neki érzelmei felismerésében, címkézésében, értelmezésében és kezelésében

• Önkontroll fejlesztése: ne beszélje ki társait a hátuk mögött, ne nevesse ki a gyengébbet, ne bántsa társait, ha bántalmazást lát, kérjen segítséget, türelmesen várja ki a sorát

 

Kovácsné dr. Benkő Anita pszichológus, TSMT terapeuta

www.facebook.com/csodavilagvarpalota