Tudástár

Agresszív lett a gyermekem, mit tehetek?

„Tündéri volt 1 évesen, de most 2 éves és mintha a kisördög szállta volna meg, olyan néha, rá se ismerek.”

Sokszor hallunk ehhez hasonló beszámolókat, de mi lehet az oka gyermekünk megváltozott viselkedésének?

Nehéz ráérezni, hogy mit kell tenni, ha egy gyermek agresszíven viselkedik. A gyermekek agressziója többféle módon is megmutatkozhat, mint például más gyerekekre kiabálás, csúnya beszéd, vagy akár nagyobbaknál az iskolai órák megzavarása, a tanárokkal és a szülőkkel való dacosság, haragosság vagy fizikailag agresszív cselekedetek. A fizikai agresszió nem korlátozódik más gyermekek megütésére vagy bántására, és magában foglalhatja a dolgok dobását, az ajtók becsapását vagy a tárgyak megsemmisítését. A probléma súlyosságától függetlenül az agresszív gyermekeknél beavatkozás szükséges.

Ha nem történik beavatkozás, ezeknél a gyerekeknél oppozíciós zavar vagy magatartási zavar alakulhat ki, mindkettő súlyos mentális egészségügyi probléma.
A gyermekek agresszióját több tényező és azok kombinációja is okozhatja, mint például genetikai vagy temperamentumbéli hajlam, de komoly neurológiai, gyermekpszichiátriai állapot is (például ADHD, autizmus), stressz, a megfelelő megküzdési vagy konfliktusmegoldási stratégiák ismeretének hiánya és gyenge képességük érzéseik kifejezésére és szabályozására. Fontos, hogy ne fogadjuk el a gyermek agresszióját egyszerűen az élet velejárójaként, hanem próbáljunk meg segíteni őket, hogy megtanulják érzelmeik szabályozását. Először is fontos meghatározni a gyermek agresszív viselkedésének okait, mivel ettől függ, hogy mivel lehet orvosolni azt.

Például, ha az ok az autista spektrum zavar, akkor úgy kell kezelni őt, hogy autizmussal élő gyermek, ennek megfelelő terápiát kell választani számára, autizmus barát környezetet kialakítani, kiszámíthatóvá tenni a mindennapjait, saját teret biztosítani számára a megnyugváshoz, szorongáscsökkentéshez.

Ha azonban az agresszió például tanulási zavarhoz kapcsolódik, akkor a szülőknek segíteniük kell a gyermeket, hogy kifejezze érzéseit verbálisan is, el tudja mondani mit érez, mi bántja.

A szorongó gyermek is lehet agresszív, hiszen a felgyülemlett stressz előbb utóbb valahogy levezetésre kell, hogy kerüljünk. Túlzottan szorongó gyermek számára különösen fontos, hogy érzéseit kifejezhesse akár valamilyen alkotó tevékenység, beszélgetés, mozgás által. Normál esetben a fejletlen érzelem-, indulatszabályozás áll az agresszív viselkedés mögött, ami természetesen az idegrendszer érésével, valamint a tapasztalatok útján fejlődni fog, a szülők aktív közreműködésével.

​

Az érzelemszabályozásról itt olvashatsz bővebben.

Íme néhány tipp, hogyan csökkenthető gyermeked agresszív viselkedése.

1. Légy jó példakép

A gyerekek a szüleiktől tanulják meg, hogyan kezeljék a haragot, ezért kerüld a fizikai büntetés, például a gyermek megütését. A szülők hirtelen viselkedését a gyermek remekül leutánozza, ezért fontos, hogy szülőként megtanuljuk felismerni, ha ingerültebbek vagyunk. Sokszor egy pörgős, feszült nap után csodálkozunk, hogy gyermekünk is feszültebb. Ilyenkor szánjunk egy kis időt magunkra, érkezzünk meg lelkileg is a gyermekhez.
 

2. Jutalmazd meg megfelelő, nem agresszív viselkedésüket minden alkalommal, amikor észreveszed, hogy valamit higgadtan oldott meg. A gyerekek figyelemre vágynak, és a dicséret megerősíti a megfelelő viselkedést.
 

3. Korlátozások, de mértékkel

Sok gyermek túlságosan be van szabályozva, ami feszültséget okoz, s ami robban, akár váratlan helyzetekben. Szabályokat kell követnie az oviban, iskolában, s még otthon is, ezért fontos, hogy legyen neki is ideje szabadnak lenni. Meg kell találni az arany középutat a „nem szabad” és a „mindent szabad” között. A napirend kialakítása számos konfliktusforrást megelőz, a reggeli ébredés, étkezés ideje, lefekvés kérdésében ne a gyerek döntsön, de bizonyos kérdésekben pl. mit és hogyan játsszon, engedjük őt is dönteni. Legfontosabb, hogy a valós veszélyek elkerülésére tanítsuk meg gyermekünket.
 

4. Unalom

Az agresszív viselkedés, céltalan csapkodás, rombolás, dobálás oka sokszor az, hogy a gyermek unatkozik. Még ha sok játék is veszi körül, a 4. esős vagy téli nap után megunják játékaikat. A szülőknek kell ilyenkor leleményesnek és kreatívnak lenni, hogy megtalálják a módját a gyermek fölös energiáinak a levezetésére. Esős, vagy téli napokon is 1-1 órát lehet a szabadban tölteni, mozogni, ami lételeme egy kisgyereknek. Jó időben akár az egész napot a szabadban lehet tölteni. Persze nem arról van szó, hogy mi szórakoztatjuk egész nap, de adhatunk ötleteket neki, hogy mit játsszon, hogyan segíthet nekünk a házimunkában, apának az udvaron, mamának a veteményesben. A játszótéren sem biztos, hogy egyből feltalálja magát, vond be őt a játékokba, figyeld mennyire fárad el közben. A fáradtság alapvetően egy másik ok, amiért dühbe gurul egy kisgyermek. Legyél ott mellette ilyenkor és pótold az ő hiányzó türelmét.

5. Játsszatok szerepjátékokat, olvass neki mesét

Az agresszív gyerekek gyakran ott érzékelik a konfliktust, ahol nincs ilyen, és az olyan játékok, amelyekben mások szerepébe bújhatnak,
segíthetnek nekik meglátni, mi volt a másik fél tényleges szándéka. Indulataikat, érzéseiket remekül meg tudják jeleníteni, s ezáltal meg is tudják szelidíteni. A kezdeti elemi agresszió (figurák durva harca) lecsengése után új stratégiákat taníthatunk nekik. A meseolvasás (nem pedig a mesenézés) során pedig szintén beleélhetik magukat a szereplők helyébe, így az olykor félelmetesnek tűnő valóság megszelídül, s egyre inkább képesek lesznek kiigazodni rajta.

írta: Kovácsné dr. Benkő Anita pszichológus, TSMT terapeuta
www.facebook.com/csodavilagvarpalota